Magyar Szárnyak, 1993-1994 (22. évfolyam, 22. szám)

Jánosik József - Tomcsányi József: A magyar katonai repülés 1920-1945

Végül társadalmi téren jónak látná pártonkívüli képviselőkből aviatikái bizottság megalakítását, ifjúsági aeroliga, és sikló-repülő sport létesítését, valamint országos meteorológiai szervezet megalakítását.

Hát bizony az akkori viszonyok között ezeknek a kívánságoknak nagy részét aligha lehetett megvalósítani. Petróczy bizonyára tudta is ezt, de úgy vélhette, hogy legalább elméletben kell a legkorszerűbb műszaki fejlődéssel, és annak eredményeivel foglalkozni, hogy mikor megvalósításukra mód nyílik, kész tervekkel haladéktalanul hozzákezdhessenek megvalósításukhoz.

De térjünk vissza a rideg valósághoz, és nézzük meg, hogy 1924 tavaszán milyen légügyi szervek állottak a Vassel Károly vezérkari ezredes vezette új Légügyi Hivatal rendelkezésére az új magyar katonai repülés megalapozásához.

Egy valószínűleg 1924 tavaszán íródott keltezés és aláírás nélküli levélmásolatból (13) kitűnik, hogy a/ Repülőtér gondnokság van minden repülőtéren, b/ Pilótakiképző iskola Szombathelyen, c/ Aerotérképészeti kirendeltség Székesfehérvárott (a PÜM hatósága alatt),

d/ Repülőgép-javítóműhely Székesfehérvárott, e/ Repülő-meteorológiai állomás Szegeden (tervezve)

ad a/ Repülőtér-gondnokságok

Az 1922. március 1-én felállított mátyásföldi, szombathelyi, szegedi, székesfehérvári és miskolci repülőtér-gondnokságokat csak 1923. január 1-ig engedélyezte a minisztertanács. Ugyanekkor járt le az úgynevezett "hangárszerződés" is.

Magyarország 1923. január 1-én visszanyerte légi felségjogát, ennélfogva idegen gépek részére egyszerűen megtilthatta a berepülést magyar légtérbe, sőt a leszállást és a repülőtéri berendezések igénybevételét is. Új szerződést kellett tehát kötni, amit a magyar kormány hosszas viták után 1923. április 28-án írt alá. (14)

Ennek a szerződésnek lényeges pontjai:

1. / A szövetséges és társult hatalmak és Belgium kijentik, hogy lemondanak a magyar kormány javára az alábbi hangárok használatáról:

Mátyásföldön két hangár Miskolcon egy hangár Szegeden három hangár Szombathelyen egy hangár.

A szerződés életbelépésének napjával a magyar kormány e hangárok kizárólagos birtokába kerül.

2. / Ennek ellenértékeképpen a magyar kormány kötelezi magát:

a/ hogy a fenti hangárokat más célra, főleg repülőgépek gyártására nem fogja felhasználni, b/ a repülőtéren elegendő személyzetet tart,

a leszállási irány kijelölésére az automatikus forgó szélirányjelző felállításán kívül. Sötétben való leszállás esetén megfelelő tűzjelek kirakásával, ha a leszállás kérése legalább hat órával előbb megtörténik; a hangárok kinyitására és bezárására, az üzemanyagnak a géphez való szállítására, telefon és táviró összeköttetés létesítésére (a költségek a kérő felet illetik),

a repülőgépek őrzésére (éjjel és nappal), c/ hogy a repülőgép személyzetének rendelkezésére álljon szerelőszemélyzet, szerszámok és műhely, de csak a repülőtéren található személyekből (költség a kérő félé),

d/ hogy a hangárokban más anyag mint repülőgép nem lehet,

e/ hogy a repülőterek talaját jó karban tartja, és ha a fű 20 cm-nél magasabb, azt lekaszáltatja. A legeltetés nem akadályozhatja a le és felszállást, f/ a hangárok jó állapotban tartására, g/ időjárás-jelentések közlésére, h/ hogy új épületeket csak a hatalmak jóváhagyása után állíthat fel,

i/ hogy a hangárterület 2/3 részéig ad helyet a szövetséges hatalmak gépeinek.

3. A vám repülőterek a fő közlekedési légivonalak mentén létesítendők.

4. A 2. és 3. pontokban foglalt kötelezettségek csak az 1. pontban említett repülőterekre és hangárokra, és azok ingyenes használatára vonatkoznak, és 1924. január 1-ig érvényesek, esetleg tovább is, amíg Magyarország nem csatlakozik a nemzetközi légi konvencióhoz.

A 2. és 3. pontokban említettekkel szembeni hiányosságok miatt a magyar kormány 500.000 Frank-ig terjedhető kártérítést köteles fizetni. Ezzel kapcsolatban az EB először a felek közötti megegyezést javasolja, és ha ez nem vezetne eredményre, fordulnának a Népszövetségnél működő nemzetközi bírósághoz.

Ezt a szerződéstervezetet a Versaillesban székelő Katonai Ellenőrző Bizottság 1922. november 15-én elfogadja, de nem a magyar kormány, amely ragaszkodik a Nagykövetek Tanácsa által adandó biztosítékok írásbeli megadásához, vagyis ahhoz, hogy a jelen szerződés határideje — 1924. január 1.— semmiképen sem érinti a Trianon-i békeszerződés 267. cikkének érvényességét, azt, hogy a magyar kormány 1923. január 1- én visszanyeri légi felségjogát.

Sokáig nem tudtak megegyezni a károk megállapításának módjában és a megtérítésüket meghatározó szerv kijelölésében sem. A Nagykövetek Tanácsa 1923. március 28-án megadja a kért írásbeli biztosítékot (C.A. 211 /IX/), és április 28-án a magyar kormány is alánja.

Bár a szerződés meghosszabbításáról nincsen adatunk, azt tudjuk, hogy a repülőtér gondnokságok 1924-214