Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)
Levelek a szerkesztőhöz
még az eladható mennyiséget is kétségessé tenné. így — legnagyobb sajnálatunkra — el kell állnunk a Magyar Szárnyak másodkiadásának gondolatától. Ami a nevünket illeti : maradunk az Új Szárnyaknál. Az elmúlt hónapok alatt olvasóink megszokták, sok helyen (nyomtatásban) szerepel. Sem anyagi helyzetünk nem engedi meg, hogy nyomtatványainkat, pecsétjeinket, stb. megváltoztassuk, sem olvasóinkat — mindenek előtt a külföldieket — nem tartjuk célszerűnek megzavarni egy újabb névvel. Még azt hinnék, valami új repülőlap, hiszen mostanában több is indult. Az igazat megvallva, talán jobb is így. A Magyar Szárnyak régóta fogalom, amelynek értékét semmi esetre sem csökkenti, ha most az Új Szárnyak is — önálló — fogalommá válik. Levelének végén említi, hogy az 1991 évi Magyar Szárnyak nyomtatásával és szétküldésével esetleg bennünket bíznának meg. Ha nem is lapunk, de a lapunkat kiadó Aero & Rádió Kft természetesen szívesen vállalkozna erre a bérmunkára. Kérjük, írják meg, pontosan milyen terjedelmű anyagról van szó, milyen műszaki paraméterekkel kívánják előállíttatni, és mi postafordultával küldjük az árajánlatot. Sajnos fel kell azonban hívnom a figyelmét arra, hogy Magyarországon a legkisebb példányszám, amelyre a nyomdák kalkulálnak, ezer példány, függetlenül attól, hogy mennyire van szükség. Ebből kiviláglik, hogy az ezer példányra számított költség az Önök által igényelt 170-180 példányra elosztva eléggé magas példányonkénti árat jelenthet. Mégegyszer megértését kérem válaszom elhúzódásáért. Budapest, 1990. október 30. Szívélyes üdvözlettel Simóné Avarosy Éva felelős szerkesztő. Norwalk, 1990. november 28-án. Simóné Avarosy Éva Úrasszonynak, Felelős szerkesztő c/o HUNG AVIA Szerkesztőség Igen tisztelt Asszonyom! Hálás köszönettel nyugtázom október 30-i sorait, s magam is roppant sajnálom, hogy személyes találkozásunkból nem lett semmi. Ha még európai utazásom előtt kaptam volna választ június 9-i levelemre, akkor annak alapján egész biztosan levélben előre javasoltam volna egy személyes találkozót. így azonban nem tudtam mire vélni hosszú hallgatását — mely jelenthetett egy végleges elutasítást is —, ezért inkább tartózkodtam a személyes kapcsolat felvételétől. Mikor aztán Budapesten megkaptam üzenetét, már annyira "be voltam táblázva", hogy képtelen voltam "időablakot" találni a találkozásra. No de remélem, hogy legközelebb személyesen is találkozhatom azzal a nagyszerű szakíróval és vitorlázó repülővel, akiről már annyi szépet hallottam. A Magyar Szárnyak másodkiadásával kapcsolatos helyzettájékoztatását teljes mértékben megértem, s én is úgy látom, hogy a gondolatot el kell ejteni. Ami pedig az 1991-es szám esetleges magyarországi kinyomtatását illeti, azt hiszem, ettől is el kell állnunk, több okból is, melyek közül csak néhányat említek: — Mi legfeljebb csak 700 példány nyomtatását engedhetjük meg magunknak. — A roppant nagy távolság a szerkesztő és a nyomda között. — A fenti tényből származó "időveszteség". — A lap kipostázásának problémái. A fenti tényezők automatikusan előrejelzik a megengedhetet5 lenül magas egységárat. A közelgő ünnepekre a legjobbakat kívánom : kellemes Karácsonyt és boldog újévet, szeretettel Péterdi A. János szerkesztő. 1990. december 14-én. Kérem a Vezetőséget, hogy a Magyar Szárnyak szerkesztését a továbbiakban szüntessék be, mert történelem hamisítással nem szolgálja a közügyet. Eddig jó volt, hogy volt, de a továbbiakban otthon a MSZ-nak a helye. Koporsószeg beverőkre nincs szükség. Hungarian Aero Museum, Canada Kedves Bajtársaim ! Nemes Endre Köszönettel nyugtázom a kiválóan megszerkesztett repülő évfüzeteL Magam, bár nem ennél a fegyvernemnél szolgáltam, de igen erős kapcsolataim vannak itthon és külföldön élő volt repülőtiszt bajtársaimmal, így a volt Horthy István rep. Akadémia utolsó parancsnokával, valamint Molnár G. László főhadnagygyal, aki a nevezetes Elba-i átmenekítés hites tanúja. Tiszteletreméltó és elismerést érdemlő bajtársi összetartozástok, melynek igen sok szép jeléről tudok. A füzetre visszatérve : meghatottan lapozgattam, bizonyságát látva annak, hogy milyenek ma is fiatal repülő bajtársaim, kiknek tekintélye, mintaszerű szelleme és tevékenysége a második világháborúban oly mértékű volt, hogy a mai újjáalakuló honvédség egyik repülőalakulatát vitéz Háry László-ról nevezték el, az alakulat együttes kérésére ! Bajtársi szeretettel küldöm felétek őszinte elismerésemet és eredményes munkátokhoz további sikereket kívánok. 1990. december 26-án. Kéri Kálmán ny. vezérőrnagy 1991. március 18-án. Mellékelek e levelemhez egy képet, ami a zsédenyi temető kápolnájának falán őrzi tavaly óta az 1945-ben ott elesett hősi halottak nevét, Pistámét is. Most röviden elmondom, hogy jutottam el Zsédeny községbe. Mivel Pistát Sárváron látták utójára (Sárvár-Zsédeny kb. 25 km), ezen a részen próbáltam a községek tanácsainál és a plébániákon érdeklődni. Közben hallottam, hogy szombathelyi szerkesztésben naponta megjelenik a "Vas népe" c. újság. Megkértem a szerkesztőséget legyenek segítségemre és kereső szövegemet tegyék közzé lapjukban. Végtelenül rendesek, megértők voltak. Egy hét múlva kerestetésem megjelent a lapban és válaszképpen rövidesen érkezett Szombathelyről egy levél. A levél írója akkor — 1945-ben — 14 éves volt és igen jól visszaemlékezett a történtekre. Pistát fényképről is megismerte. Hegyfaluban lakott szüleivel a harcok idején. Hegyfalu és Zsédeny egymásmelletti kisközségek. A két község határánál a front tevékenység következtében vesztette életét Pistám. 1945. már-
