Magyar Szárnyak, 1991 (20. évfolyam, 20. szám)
dr. Pagáts Pál: Bückerek Pécs felett
Garán Nándor repülőnövendék első egyedülrepülése. Pécs, 1941. szeptember 6-án. (Szerző gyűjteményéből.) el alant az 6si egyetemi város. Tűzvörös tetők, mélyzöld facsoportok, világosszürke utcacsíkok, emberhangyák. A háztengerből fejedelmien tornyosul az égnek a hetedhét országon ismert pécsi Székesegyház és a félhold-, majd keresztkoronázta ódon Dzsámi. Messze a napkelet párájában elmosódott körvonalakkal a bányavidék terül el." "Közben ezer méteren járunk. Nézem a sebesség mutatót. A gép felgyorsul. Valami láthatatlan óriás nyom bele az ülésbe. A föld megbillen alattam. Eltűnik a látóhatár. Vijjogva süvít a szél, derék gépmadarunk minden ízében remeg. Gyuszi nevetve integet. Majd nagy csend, beszállunk. Álomszép, százszor átélni kívánt élmény volt. Startnaplómba azonban egyszerűen azt írták be : 12 perc szoktatórepülés." Ezalatt Magyarország és a Szovjetunió között beállott hadihelyzet miatt az aknaszlatinai keretet Pécsre helyezték. László István így emlékszik vissza: "Egy késő délutánon három Bücker csap le a hangár előtti térségre. A gépekben Rakitay Dezső, Szilas Tibor és az Aknaszlatinán eddig működő szombathelyi kiképzőkeret egyik oktatója ült. A szovjet területek elleni háború ugyanis lehetetlenné tette a keret munkáját. Nemsokára Balogh István főoktató vezetésével a növendékek is megjöttek." (11) Ezek közül néhány : Garán Nándor, Hoy Tibor, Szimonisz László dr. repülő orvos százados. A keret két oktatópilótája Háromszéki Gyula és Gyurcsik Dezső, aki korábban a debreceni VI. Közelfelderítő Századnál szolgált és onnan helyezték át az Alaphoz. E keret későbbi sorsáról információim eltérőek. Az oktatói kar néhány tagját a következő évben elhelyezték és a keret — egyes vélemények szerint — beleolvadt a pécsibe, mások szerint viszszament Szombathelyre. A következő év — 1942 — tragikus szerencsétlenséggel kezdődött. Március 28-án, a gépek tavaszi berepülése során Gyurcsik Dezső oktató és Hegedűs Sándor szerelő halálos repülőbalesetet szenvedtek, mert a pilóta a megengedettnél alacsonyabban műrepült és a gépet dugóhúzóból már nem tudta kivenni. Kb. 100 m-el a hangár előtt csapódtak be a földbe. (12) Július végén a helyi sajtó, a "Pécsi Napló" közölte, hogy pár napon belül megkezdődnek a HMNRA-ról szóló film felvételei a repülőtéren. László István repülő újságíró rendezi a filmet, ami felöleli a modellezéstől a motoros kiképzésig a repülés egész skáláját. Pécsett készült tehát a film műrepülést bemutató része, amelynek főszereplője a mohácsi születésű hírneves és közkedvelt sportrepülő, Tasnádi László volt. A repülő növendékek nagy figyelemmel kísérték a repülés egyes mozzanatait, amikor Tasnádi László a Mecsek oromvonalával egy szinten repülte végig az orsókat és más figurákat, melyek az 6 egyedülálló műrepülési készségét dicsérték. Az 1943-as évben ismét változott a pécsi keret vezetősége. Bánhidi Pált — a neves repülő Bánhidi Antal fivérét —, aki előzőleg a marosvásárhelyi keret élén állt, nevezték ki főoktatónak. Ott őt Bezzegh László követte. Egy évvel később Pécsett találkoztak. Ernői Bezzegh László a következőket írta . "1942. novemberében értesítést kaptam a MAeSZ-től, hogy 1943. január 1-vel vegyem át az Erdélyi Keret vezetését. Ez akkor ott már egy éve működött, Bánhidi Pál volt a vezetője, aki a pécsi keret vezetője lett. Az átszervezés okát nem tudom, a felsőbb vezetés elhatározását tudomásul vettük." (13) A pécsi keret, Bánhidivel az élen — akinek helyettese Bődy Vilmos volt —, a következőkből állt: Segédfelügyelő : Vajta Emil; Oktatók : Körmendy Vladimír és Mráz Gyula; Főszerelő: Tomacsek Jenő; Szerelők : Hofman és Dallos Ferenc; Tanuló: Gábor Béla. A növendékek névsora nem teljes : Csík Pál, vitéz Estebány Oszkár, Horváth . . ., vitéz Kelemen Dezső, Keserű László, Ejtőemyőszellőztetés. Balról vitéz Kelemen Dezső. (Szerző gyűjteményéből.) 141
