Magyar Szárnyak, 1986 (15. évfolyam, 15. szám)

Lévay: Testvérharc a tisztiétkezdén

Tömő százados, Czigány zászlós I baloldalt fenti és sérült gépük.

Testvérharc a tisztiétkezdén.

Lévay Győző tollából.

Az 1939-es év elején a szombathelyi bombázó iskola századnál szolgáltam mint oktató. A század parancsnoka, vitéz Gaáli Zoltán százados ("Szent Gaáli püspök") volt, első tisztje pedig jó barátom. Szántó Béla főhadnagy ("Bácsi"). Ugyanekkor öcsém, Lévay József hadnagy a kecskeméti 1/2 távolfelderítő századhoz volt beosztva. Szántó Bácsi közismerten "takarékos" ember volt, aki sohasem utasított vissza egy "szívélyes" meghívást (ugyanakkor kevesen emlékeznek arra, hogy ő valaha is megvendégelt volna valakit).

Egy szép napon - mikor Szent Gaáli püspök szabadságon volt és így Bácsi helyettesítette őt - Bácsi azt Javasolta, hogy a Bückerrel repüljünk át Kecskemétre, látogassuk meg öcsémet, Jóskát és vendégeltessük meg magunkat vele. Nem volt ellenvetésem, mert öcsémmel abban az időben meglehetősen ritkán láttuk egymást.

Át is repültünk Kecskemétre. Jóska örömmel fogadott bennünket, csak akkor sötétedett el kissé a tekintete, mikor Bácsi nyíltan kijelentette: "Remélem vendégeid vagyunk!" Ugyanis öcsém is meglehetősen "takarékos" ember volt, de ettől eltekintve, akkorában kezdett udvarolni Jövendő sógornőmnek, s azt a keveset amit költött, virágcsokrokra fizette ki.-78-