Magyar Szárnyak, 1986 (15. évfolyam, 15. szám)
Bakcsy: Első tisztavatás a kassai Horthy Miklós Repülő Akadémián
ELSŐ TISZTAVATÁS A KASSAI HORTHY MIKLÓS REPÜLŐ AKADÉMIÁN. Irta: Bakcsy Gergely. A kassai Repülő Akadémia ünnepélyes felavatása. 1939. november. A Kormányzó és v. Háry László ezredes, a Légierők parancsnoka. INagymarosy Tibor gyűjteményéből.) Lapozgatom a régi Magyar Szárnyakat. Előttem az 1940 évi 8. szám, az augusztusi. Ebben egy teljes oldalas képekkel illusztrált cikk a július 4-i avatásról. Az egyik képen az Akadémia kertjében a zászló előtt felsorakozva állanak az új hadnagyok, amint éppen esküt tesznek. Ekkor, 1940 július 4-én hadnaggyá avatták Bakcsy Gergely, Bodó Miklós, Fülöp Sándor, Hainiss György, Kasza Pál, Kissházy Zoltán, Komáromi Böngér, Kőhalmy János, Kún Emil, Máthé László, Orsovay Ervin, Pajtás László, Rudnyánszky Tamás, Székely László és Vasváry József akadémikusokat. Ezen a napon az összes többi fegyvernembeli harmadéves ludovikásokat is felavatták. A tisztképzés hagyományai még az Osztrák-Magyar Monarchia idejére nyúlnak vissza, a magyar Szabadságharc leverése után nyilvánvaló lett, hogy a sok nemzetiségű és nyelvű birodalmat csak a császári hadsereg tudja összetartani. 1850 után megkezdődött a haderő nagyarányú fejlesztése és ezen belül az egységes tisztképzés is. A Monarchiában a hadsereg tisztjei személyesen a császárt szolgálták és ennek fejében a társadalomban is kivételezett előnyöket élveztek. A császár tisztjei kivétel nélkül "udvarképesek" voltak, ami az egyszerű polgároknak nem Jutott osztályrészül. Ez a kivételezettség volt hivatva a császárhoz való hűséget fenntartani. A magyar honvédség tisztikarának biztosítását célzó oktatási intézményeket az 1867. évi kiegyezést követően az 1868. évi, a véderőről szóló, törvénycikkek szerint hozták létre. A tisztképzés 1872- től a budapesti Ludovika Akadémián történt és ettől kezdve a tisztavatást hagyományosan mindig augusztus 20án tartották meg. Az ünnepélyes tisztavatással elért rendfokozat nemcsak katonai, hanem Jelentős társadalmi rangot is adott. Közismert, hogy az I. világháború után a trianoni békediktátum Magyarország részére csupán egy 35,000 fős zsoldos hadsereget engedélyezett repülők és nehéz fegyverek nélkül. Ennek megfelelően az 1938. évig érvényben lévő hadrendben csupán hét úgynevezett vegyesdandár, két lovasdandár és két könnyű tábori fogatolt tüzér osztály volt. Az 1932-38-as évek folyamán bekövetkezett európai politikai változások eredményeképpen az 1938. évi Bled-i konferencián elismerték a magyar fegyverkezés egyenjogúságát. Ez megnyitotta az utat az eddig "rejtett fegyvernemek" dinamikus fejlesztése és új, korszerű hadrend megvalósítása előtt. Az ehhez szükséges anyagi fedezetet a hires Darányi féle "Győri program" volt hivatva biztosítani. Az eddig rejtett Légierők ekkor már mitegy 200 db. különféle repülőgéppel és megfelelő ellátó szervezettel rendelkeztek. Bár ezek a gépek a környező Kisantant gépeivel nem vehették fel a versenyt, de az addig a hadrenden kívül szereplő Légügyi Hivatal - mint a repülők fedő szerve - olyan személyi és műszaki állományt hozott létre, mely minden tekintetben alkalmas volt a gyors fejlesztésre. A honvédség új hadrendjét Rőder Vilmos tábornok, honvédelmi miniszter 1938. februárjában terjesztette a Kormányzó és a kormány elé. Ez volt a "HUBA HADREND", mely három lépcsőben valósult volna meg. Ehhez mintegy 1,500 millió arany Pengő lett volna szükséges. Az állam teherviselő képessége és az egymást sorozatosan felváltó kormányok változó politikai elképzelései ennek az összegnek csak kb. a felét tudták e célra biztosítani. A 'HUBA Г hadrend, vagyis az első ütem szervezeti Jellege azt mutatja, hogy ez a honvéd hadsereget kizárólag a Kárpátokon belüli területeken esetleg felmerülő csaták és harcok megvívására készíti fel. A "HUBA I" lényege: nyolc hadtest, két lovasdandár, nyolc hegyivadász dandár, egy repülődandár, öt tűzérosztály, öt légvédelmi tüzérosztály, két harckocsizó ezred, folyamerők, híradó, műszaki, hidász és árkász alakulatok. A hadrenden belül a repülők szervezete a következő volt:-Két vadászezred, ezredenként 2-2 osztállyal, osztályonként 2-2 századdal, századonként 9+3 géppel; összesen 96 db. hadrendbeli vadászgéppel.-Egy nehézbombázó ezred két osztállyal, osztályonként 2-2 századdal, századonként 6+2 géppel;-22-