Magyar Szárnyak, 1986 (15. évfolyam, 15. szám)
Bakcsy: Első tisztavatás a kassai Horthy Miklós Repülő Akadémián
A kassai Repülő Akadémia főépülete. összesen 36db hadrendbeli nehézbombázó géppel.-Egy könnyűbombázó ezred három osztállyal, osztályonként 2-2 századdal, századonként 9+3 géppel; összesen 72 db. hadrendbeli könnyű bombázó géppel.- A közelfelderítőket a hadrend a hadtestek alá rendelte. Minden hadtest rendelkezett egy 6+2 gépes közelfelderítő századdal és egy háromgépes futárrepülő részleggel. Ez összesen 64 db. hadrendbeli közelfelderítő gép és 24 db. hadrendbeli futárgép.- A távolfelderítő osztály a Fővezérség alá tartozott, két századdal, századonként 9+3 géppel; összesen 24 db. hadrendbeli távolfelderítő géppel.- Ugyancsak a Fővezérség alá tartoztak az ejtőernyősök egy századdal, valamint a szállító és futár repülő alakulatok egy speciális csoportja. A "HUBA HADREND" szervezete úgy épült fel, hogy a magasabb parancsnokságok alá tartozó egységek mozgósítás esetén megkétszereződtek. A Légierők hadrendjében tehát 292 db. harcigép volt, ezen felül természetesen szükség volt még iskola- és gyakorló gépekre, speciális szállító gépekre az ejtőernyősök részére, valamint mindezekhez műszaki és kiszolgáló alakulatokra. Ha figyelembe vesszük, hogy a többi fegyvernemek fejlesztése is hasonlóan dinamikus volt, akkor érthető, hogy a tiszthiány égető problémává vált. Elrendelték a tisztképzésben a négyéves ludovikai kiképzés leszállítását három évre és egyéb módon is lehetővé tették a hivatásos tiszti állás elnyerését , mint például az önként Jelentkező tartalékos tisztek részére bevezetett egyéves "alanfos tiszti tanfolyam" elvégzése által. A "HADREND" megvalósításához szükséges haditechnika biztosítására a hazai ipari struktúra és kapacitás nem volt megfelelő, így a külföldi hadipiacokon kellett árú után nézni. Az 1939-40 év eseményei a piaci lehetőségeket úgy beszűkítették, hogy jóformán csak a német és olasz lehetőségek maradtak meg számunkra. A II. világháború után 40 évvel felfelszabadították a levéltárak eddig titkos adatait, melyeket a történészek most feldolgoznak és publikálnak. így váltak ismertté a volt német birodalmi hadiipari exportra vonatkozó adatok is. Ennek Jellemző része az a statisztika, mely megmutatja, hogy az egyes országok mily arányban részesültek a német hadiexportból. Szemléltetésképpen kiragadom a magyar és a román részesedést a teljes hadiexport évenkénti szállításaiból, százalékosan: A szállítás A részesedés aránya százalékban éve magyar román 1938 12.9 3.9 1939 3.1 23.0 1940 6.5 18.9 1941 2.0 34.9 Ebből is látszik, hogy - az 1938-as évtől eltekintve - a magyar igények kielégítése német forrásból nem volt lehetséges; maradt az olasz reláció. Helyzetünket tovább rontotta, hogy a németek által zsákmányolt hadianyagok elosztására olyan sorrendet állapítottak meg, melyben Olaszország, Románia, Bulgária és Svédország után a magyar igényeket csak esetileg és egyedileg bírálták és elégítették ki. A "HUBA HADREND" megvalósítására tett erőfeszítések idején a honvédség legégetőbb problémája a hadifelszerelés és haditechnika katasztrofális elmaradottsága volt. Korszerű fegyverzet hiányában természetesen a tiszt- és szakember képzés sem lehet teljes értékű. Sajnos éppen a mi évfolyamunkat érintette legkedvezőtlenebbül a kiképzésben végrehajtott sok változtatás. Mi a négyéves ludovikai kiképzés helyett már csak nem egészen három évet kaptunk, abból is az első év csapatszolgálat volt - minden komolyabb elméleti képzés nélkül. Főiskolai szintű képzésünk csupán két évre zsugorodott össze. Évfolyamunk az 1937/38-as tanulmányi évet a nyíregyházi repülőtéren csapatszolgálattal töltötte. Ekkor még rejtett alakulat voltunk, hivatalos megnevezésünk "címzetes légügyi alsegéd" volt, majd az újonckiképzés befejeztével a megtisztelő őrvezetői Hadnagyavatás 1941-ben Kassán: Eskütétel. I Nagymarosy Tibor gyűjteményéből.!-23-
