Magyar Szárnyak, 1985 (14. évfolyam, 14. szám)
Tobak Tibor: Októberi viszontagságok
Októberi viszontagságok 1944. X. 12. Kék tizenegyes Tobak Tibor Veszprém. Vár. Kisszeminárium. Ma műemlék. No, nem azért, mert a Drótkefe hajózó szállása itt volt akkoriban. De nekünk, akik még élünk a régi harmadik századból, nekünk műemlék. Mintha most csapódott volna be az ajtó mögöttem és Huszár Pufi mögött, — hátrahagyva a még langyos ágyat. Látom Pufit, ahogy tegnap este, okt. 11-én, ágya szélén ülve lábvizet akar venni egy rozsdás laborban, de nem megy,... nem megy, mert hát nem ér le a lába. Óriási röhögésbe törtem ki, — Pufi meg is orrolt érte. De ez tegnap volt, ma pedig október 12-e van csütörtök és Lencsné a kisszeminárium ,,gondnoknője” jelezte tegnap, hogy sikerült 2 kiló disznóhust szerezni, amiből még van két le nem foglalt adag estére. Természetesen jelentkeztem, mert az étvágyunkkal nem sok baj volt akkoriban. De félre evés, — az autóbusz már erősen tülkölt a ház előtt az útszűkületben. A busz mögött pedig Bejczy Joe Wandererjének sofőrje, Nagy Berci dudált. Lerohantunk az első emeletről (több nem is volt) és be a buszba, ahol már benn ültek a Zongorások és a Retek tagjai is, no meg a földi szolgálatos bajtársak is a törzsektől. (Drótkefe, Retek, Zongora: a századok fedőnevei) Berci „Wandija” rögtön a diadalkapu után előzött, jól láttam Makra Pali, a század műszaki tiszt kaján, vigyorgó képét... Hat órakor már reggeliztünk, utána gyorsan 15 perces készültség, majd reggeli eligazítás kezdődött. A földi szolgálat részéről Makra, a hajózok részéről jómagam, mint első tiszt adtam be jelentést Bejczy Jóénak. Utána a hajózok részére a barakban volt harcászati eligazítás. Századunk két rajjal, nyolc géppel adta az aznapi készültséget. így valahogy: 1. raj: Szd. pk.pi raj. (Blitzschwarm) 1. Bejczy József fhdgy. szd. pk. kötelékpk. 1. Boldizsár László szkv. pk. kísérője 3. Tobak Tibor hdgy. géppár pk. 4. Huszár András zls. géppárpk. kísérője 2. raj: 1. Dániel László hdgy. rajpk. 2. Dómján Pál őrm. rajpk. kísérője 3. Bélaváry Pál hdgy. géppárpk. 4. Erdész Károly őrv. géppárpk. kísérője Az eligazítás utáni délelőtt eseménytelenül telt el. A körletet, illetve annak tágabb körzetét, — amelybe a boxok is beletartoztak — nem hagyhattuk el. Az ebédre a terrorkocsi vitt el bennünket 12 órakor. Alig érkeztünk vissza a hajózóbarakba, — megmozdult a világ! Bottá Feri és a hangszórók sorra jelezték az eseményeket: Zongorának azonnal start, feladat rejtjelezve... Idő 13 h. Reteknek azonnal start, Drótkefének startkészültség! 13:15 h. Bottá Feritől már megtudtuk, hogy Retek is, Zongora is alacsonytámadni megy, méghozzá meleg helyre, — Csongrádhoz, — ahol állt a bál a frissen létesített hídfő körül. Mint utólag kiderült kettős feladatuk volt, egyrészt a támadó német stukákat kellett vadászok ellen biztosítani és csak másodlagosan alacsonytámadni. Mi még vártunk. Feszültség. A nagy zaj megszűnt. Mindkét század 8—8 géppel eltűnt ESE irányban. Szívtuk a cigarettát — már aki dohányzott. Nem sok beszéd volt, ismertük egymást, százszor gyakoroltunk és megbeszéltünk mindent, mégis premier volt, mert a nyolc pilótából hétnek ez volt az első alacsonytámadása. Egyedül Bejczy Joe-nak volt „éles” gyakorlata alacsonyrajtámadásban. Meg is vígasztalt minket pár keresetlen szóval:, ,Nem kell be.. .ni fiúk, Richthofent is alacsonytámadásnál lőtték le! ” Felszabadult vigyorgás volt a válasz. 13:30 h! A hangszóróban elhalkul a „haláltangó”, recsegés, majd Dercze szkv. hangja az osztály, harcálláspontról: Drótkefének azonnal start, Kecskemét, 6000 m, további parancs levegőben! Elkezdődött a rutinmunka! Pillanatokon belül dübörögtek a motorok. Az én gépem eklipsze is visított már, Árvái Pali a főszerelőm rácsap a deklire! Felhördül a DB 605! Már kikapták a fékbakokat a fiúk. Én Joet figyelem, mikor pörög ki a helyéről Boldizsárral együtt. Most! Balra tőlem Pufi forog. Nem sokat kíméljük a futókat, jobbra betaposok, nagy gázfröccs, 180 fokos forduló helyben. Pufi is ezt teszi, szerelők integetnek. Utánunk 60
