Magyar Szárnyak, 1985 (14. évfolyam, 14. szám)

Lévay Győző: A zuhanóbombázók (Zubók) rövid története

Felderítő Iskolától). Első tisztje Mészöly Ló­ránt főhadnagy (a pápai 3/5 bombázó század­tól. Ebben a században szolgált még Háry Kál­mán hadnagy (a Budapest 14-es könnyübombá­­zó századtól), és Németh László zászlós. Az osztály megalakulása után az osztálypa­rancsnok, valamint a két századparancsnok, három szerelővel együtt Grácba lett vezényel­ve zuhanóbombázó kiképzésre. Közben az osz­tály kapott 12 darab Fiat Cr. 32-es vadász­gépet kötelékrepülés gyakorlására, valamint arra a célra, hogy a pilóták visszaszokjanak a könnyebb és mozgékonyabb gépek repülésé­hez. A pilóták önmagukat képezték át a Fiat Cr.32-es típusra egyetlen géptörés nélkül. (Va­dászok, szakadjon meg a szívetek!) A gráci tanfolyam elvégzése után az osztály­­parancsnok és a két századparancsnok haza­repültek Börgöndre, magukkal hozván 1 db. Junkers Ju.87A, valamint 2 db. Ju.87B.2 típusú ,,Stuka”-t (STUrzKAmpfflugzeug). Ezzel a „szomorú” három géppel kellett a pilótáknak a zuhanást gyakorolniok, míg a 70-80 Fokos és néha 90 Fokos zuhanás beléjük nem idegző­­dött. Ugyanez idő alatt Horváth Kálmán főhad­nagy vezetésével egy zuhanóbombázó távi­­rász/lövész tanfolyam működött. 1940 júliusában riasztották a Légierőket, im­már harmadszor. A 3/1 bombázó osztály az ál­lományában lévő Junkers Ju.86-os gépekkel Tiszalökre, majd — a vizes reptér miatt — Forró-Encsre települt át. Bevetésre azonban nem került sor és július 16-án visszatelepül­tünk Börgöndre. A Légierőket ismét átszervez­ték: a 3/1 bombázó osztály feloszlott és a már zuhanórepülésben kiképzett pilóták egy részét áthelyezték Veszprémbe. Belőlük alakult meg a Podharszky Andor alezredes parancsnoksá­ga alatt működő bombázó kiképző osztály má­sodik százada, az úgynevezett „Zuhanóbombá-1943. szept.: Lévay Győző százados zuhanóbombázó százada bevetésről visszatérőben. Pénzes Gyula őrmester. Hősi halált halt: 1944. július 17-én. zó Kiképző Század”. A század parancsnoka Kóróssy Jenő százados lett. Első tiszt: Kele­men János főhadnagy. Beosztott oktatók: Hor­váth Kálmán, Lévay Győző, Gombos Géza fő­hadnagyok, Jászberényi Ferenc zászlós, Pén­zes Gyula és Veress Gábor szakaszvezetők. A kiképzés Veszprémben erőltetett ütemben folyt heti hét napon keresztül. Mivel még min­dig csak két darab Junkers Ju.87-es gép állt rendelkezésünkre, a zuhanógyakorlatok kivé­telével, a kiképzés zöme a Fiat Cr.32-es gépe­ken történt. Kezdetben egy kétkormányos Fiat Cr.30-as gép volt hozzánk vezényelve a szolno­ki vadászosztálytól. A vezénylés letelte után ezt a Cr.30-ast nekem kellett volna Szolnokra visszarepülnöm. A motor egyik hajtókarja el­törött és kiverte az olajteknő oldalát. A motor besült, így Lajosmizse közelében egy akácer­dő tisztásán lévő tökföldre kellett kényszerle­­szállnom. A gép a homokos talajon átvágódott, én pedig nyakig úsztam az összeroncsolt tö­kökben. (Azóta is utálom a tökfőzeléket!) A kétkormányos Fiat Cr.30-as elvesztése után a Weiss Manfréd, WM 21-es „Sólyom” típusú gépeken oktattuk a növendékeket, mert a Sólyom leszállási tulajdonságai hasonlítot­tak a Fiat gépekéhez (felhúzott orral való sik­lás). 24 1943 tavaszán a folytonos erősödő német nyomásra egy zuhanóbombázó század felállí­tását és a keleti hadszíntérre való kiküldését rendelte el a Légierők Parancsnoksága. Azon­ban gépeket a németek csak a fronton voltak hajlandók adni. (Ekkor a keleti fronton műkő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom