Magyar Szárnyak, 1985 (14. évfolyam, 14. szám)
Dékay Ferenc: Visszaemlékezés a légi fényképező és kiértékelő csoport-nál (LFKCS) eltöltött szolgálati időmről
A virtuózé A jelenleg közzétett részletet személyes tapasztalataim alapján írtam meg, és miután az túlnyomó részben katonai jellegű, az alábbiakat kell előre bocsátanom: A Csoportot részben polgári, részben katonai igények kielégítésére állították fel. Hangsúlyoznom kell, hogy feladatait magyar felségjelű gépekkel hajtotta végre, a beosztottak a Légierők rendszeresített egyenruháját viselték, a személyzet csapatszolgálati kötelességét teljesítette. A LFKCs nem szerepelt a Légierők hadrendjében, nem volt alárendelve a Légierők Parancsnokságának. Eredeti tervezett feladatkörébe túlnyomó részben nem katonai célokat szolgáló igények kielégítése tartozott: így földmérési, út-vasút, létesítendő ipartelepek tervezéséhez, olaj-, régészeti kutatásokhoz (mindeme feladatok elvégzésében részt vettem) és — szándékosan utolsónak említem a legnagyobb munkakört — elavult térképanyagunk kiegészítéséhez szükséges légifelvételek készítése. Ez utóbbihoz kapcsolódott a katonai igény. Belterületen: katonai célpontok rejtésének ellenőrzése, Erdély visszacsatolása után az építendő erődvonalak tervezéséhez légifelvételek készítése. Határainkon túli területeken: az általános európai politikai helyzet és várható következményei szükségessé tették a múlt századból származó térképanyag kiegé16 szítését határainkon túl is egészen a volt történelmi határokig. A várható határrevizió békés végrehajtása ellen (1939-ig a trianoni békediktátumot aláíró nagyhatalmak is hajlandóságot mutattak egy békés határrevizióra) a szomszédos országok fegyveres ellenállásra készültek fel, ami Magyarországot is fegyverkezésre kényszerítette. A hadvezetésnek a jelen helyzetet feltüntető térképanyagra volt szüksége az ún. hadműveleti segédlet elkészítéséhez. A térképészeti célokat szolgáló légi fényképezések alkalmával (mely hézagmentes, folyamatos légifelvételek sorozatából állt 20 cm-es fókusztávolságú kamerákkal) a hadvezetés számára fontos katonai berendezések 50, 75 és 125 cm-es fókusztávolságú kamerákkal való fényképezését igényelte. A katonai igények kielégítése terén a LFKCS a Vezérkari Főnökségnek közvetlenül volt alárendelve, míg egyéb igények kielégítésénél a Csoport parancsnoka a polgári hatóságokkal, valamint a Térképészeti Intézettel szemben önálló és független viszonyban állt. A Légierők 1940. tavaszi átszervezésekor a szombathelyi 2/4 Könnyűbombázó századnál (Miklódy század) szolgáltam. Osztályunkat (Podhraszky osztály) zuhanóbombázó osztálylyá szervezték át. Az átszervezési rendelet személyi része rólam úgy intézkedett, hogy a LFKCS-hoz való végleges áthelyezésemig a 2. REGVI (Repülőgépvezető iskola) századhoz (Osskó Zénó század) vezényeltek. Itt rám bízták a kétkormányos mürepülés oktatását. Végig bukfenceztem a nyarat, míg végre szeptember elején megkaptam a végleges áthelyezési parancsot. A Mester utcai LFKCS központban kellett jelentkeznem. Mint minden elődömnek, nekem is először a földi rész, a kiértékelő csoport (parancsnoka Tarajossy Sándor százados) munkamenetével kellett megismerkednem, valamint a nyilvántartást vezetnem. Szökőkút Gerlingen főterén
