P. Szalay Emőke: Református egyházművészet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 24. (Debrecen, 2012)
Rézedények a református templomokban
őket, míg a kereszteléshez használt edények az összeírásban kivétel nélkül a felsorolások végére kerülnek, sőt a keresztelő szertartásához használt tálakról ezt külön megjegyezték. A legrégibb rézedényre vonatkozó adat 1685-ből éppen tálra vonatkozik, véleményünk szerint ez is kenyérosztó tál lehetett. Ügy tűnik, hogy ezt a formát díszítéssel látták el, egy tányérról azt jegyezték fel, hogy felső részén rajzolásos, amit vésésnek vélünk. A keresztelő készletekről közelebbit nem közölnek. Az ónnal futtatott réztárgyak is ismertek voltak. Úgy véljük, ezeket a tárgyakat rézművesek készítették szemben a sárgaréz öntött formákat előállító rézöntőkkel. A XVIII. század közepéről származó adatok annak bizonyítékai, hogy a rézművek ebben az időben nemcsak megjelentek, de elfogadottak is voltak, amelyeket méltónak éreztek a hívek arra, hogy templomi használatra adományozzák őket. Szatmári Egyházmegye • Angyalos 1878. Egy közköltségen szerzett rézkanna 1844-ből (Kiss Kálmán 1878. • Cseke 1878. egy régi réz pohár ezüstözés és aranyozásokkal (Uo. 1878. 408.) • Györtelek 1878. Egy aranyozott réz tányér 1802-es felirattal (Uo. 1878. 514.) • Gügye 1878. egy réz tányér (Uo. 1878. 519.) • Komlódtótfalu 1878.1 réz pohár 1 rézkanna (Uo. 1878. 574.) • Nagyar 1878.1 aranyozott kopottas rézpohár, három réz tányér (Uo. 1878. 631.) • Panyola 1878.1 rézkanna, egy szarvas és 1809. van metszve (Uo. 1878. 669.) • Szatmár 1878. Két öblös fedeles rézkanta szíjfogantyúkkal (Uo. 1878. 786.) • SzatmárNémeti 1878.1 rézkanna csináltatta Kegyes Mihály 1800. 2 réz kanna 1 másik B A (Biró András és Rácz István 1804.), 2 rézkanna inkább veder ajándékozták Varga Mihály polgár és felesége (Uo. 1878. 839.) • Tyúkod 1878. egy 15 itcés rézkanna (Uo. 1878. 874.) Forráselemzés Szatmár megyéből, bár több mint száz évvel későbbről, szintén több adat áll rendelkezésünkre. A borsodi feljegyzésektől eltérően itt találkozunk feltehetően úrvacsoraosztáshoz használt poharakkal. Mindkettőről csak azt örökítették meg, hogy aranyozott. Ezekről felvethető, hogy talán ötvösmunkák voltak, hiszen az ötvösök készítettek réz tárgyakat is, amint azt éppen a debreceni ötvösök fennmaradt emlékanyagának néhány darabja bizonyítja.116 116 Közölte P. Brestyánszky Ilona 1972. 172. 449. sz„ 1975. 367., 371. 84 <«§
