P. Szalay Emőke: Református egyházművészet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 24. (Debrecen, 2012)
Úrasztali ezüst edények
Források elemzése A vizitációkor készített feljegyzésekből az ötvös úrasztali edények felsorolását emeltük ki. Az edények között három tárgyforma szerepel: ezüst pohár, ezüst tányér és ezüst kanna. Az egyházmegyét alkotó, jelenleg Kárpátaljára eső 49 gyülekezet közül 40 gyülekezetben 54 ezüst úrasztali borospoharat jegyeztek fel. Ez azt mutatja, hogy mindegyik gyülekezet úrvacsoraosztáshoz ezüst poharat használt, sőt volt több olyan egyházközség is, ahol két-három úrasztali borospoharat írhattak össze. Közülük 18 példányon szerepelt évszám, 1 tárgy XVI. századi, 13 darab XVII. századi, 4 darab XVIII. századi. A feljegyzések meghatározásai nem egyértelműek. Első pillantásra szembetűnő, hogy az úrasztali borospoharakra, bármilyen volt is a formájuk, kivétel nélkül a pohár megnevezést használják. Beregszászon azt jegyzik fel, hogy három pohár, napjainkban is megvan mindhárom, mindegyik más formájú, ezek a következők: talpas pohár, cápás pohár, kókuszdió serleg. Egyedül ez utóbbit határozták meg közelebbről szerecsendió pohárként. A XVII-XVIII. században több pohárforma volt ismert, így formailag nem tudunk közöttük különbséget tenni. A kehely formának szintén számos változata élt ebben a korban. Alakra vonatkozóan két megjegyzés szerepel, talpatlan és talpas, sajnos formájukra vonatkozóan semmi biztosat nem jelenthetünk ki. Ugyanígy nem tudjuk, milyen lehetett a széles talpú pohár. Elgondolkodtató a fedeles pohár megnevezés, amely esetében felvetjük, hogy talán fedeles kehely, esetleg serleg lehetett. Egy kehelyformát tudunk pontosan elkülöníteni, a már említett kókuszdió serleg, amelyet szerencsendiónak említenek. Kérdéses a füles pohár feljegyzés. A díszítésre vonatkozóan általános az ezüst és az aranyozott jelző, illetve egy pohárnál szerepel, hogy „aranyos virágokkal ékesült”. Ez a díszítésre utal, viszont nem tudjuk, hogyan készült a minta, hiszen lehetett domborított, de vésett is. Néhány esetben a méretre történik utalás, pl meszelyes. Egy esetben a funkciót is meghatározta az összeíró, „ezüst pohár, melyből bor osztogattatik”. Az úrvacsoraosztás másik edénye a kenyérosztó tál. A poharak jelentős számával szemben a 40 gyülekezetben 13 ezüst tál került összeírásra, azaz jóval kevesebb, mint a poharak száma. Ez feltehetően azt mutatja, hogy kenyérosztáshoz az ezüst anyagúak mellett elsősorban más anyagból készültekkel kell számolni, ez pedig, mint később látjuk, főként az ón lesz. A poharakkal összevetve itt arányaiban több példányon - 10 tál - szerepel felirat, amely szerint három darab készült a XVII. században és 7 példány a XVIII. század49
