P. Szalay Emőke: Református egyházművészet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 24. (Debrecen, 2012)
A református templomok berendezése
A derceni gyülekezet ládájának kék színét jegyezték fel. A kék szín pl. Debrecenben a XVIII. században használatos volt, amint az a kerékgyártó céh fentebb említett 1779-ben készült ládájáról is kitűnik.50 Fennmaradt ládák A jelenleg ismert eklézsia ládák közül csupán minden századból egyet mutatunk be. A legkorábbi évszámos példány az Abaúj-Tornai Egyházmegyében maradt fenn, 1693-as évszámmal ellátott, a körösi gyülekezeté.51 A puhafából készült láda fecskefarkas csapolással összeillesztett. Alsó peremét egyszerű, kissé domború léc, fedelének peremét tagolt felületű keretléc szegélyzi. Előlapján piros festéssel összevont betűkkel a felirat „Körös Templomhoz való láda Anno 1693”. Belsejében bal oldalt egy végigfutó ládafia. A láda már teljesen kialakult formája mutatja, hogy feltehetően hosszabb múltra tekinthet vissza ez a bútortípus (65. kép). A szádvárborzsai eklézsia 1788-as ládája különös figyelmet érdemel. A templom festett berendezési tárgyai közül a szószék ajtaján láthatjuk a láda díszítését alkotó or- namentumokat, a reneszánsz jellegű karéjos levelet hullámindán. A bútorfestés és a templomfestés kapcsolatára Csilléry Klára mutatott rá először, megfogalmazva, hogy a bútorfestés a templomfestésből fejlődött ki. Itt megerősítését láthatjuk ennek a feltételezésnek, ami egyúttal arra is bizonyíték, hogy a gyülekezetek olykor talán egyszerre készíttették el a bútorfestő mesterekkel a templomdíszítést és az eklézsialádát (66. kép). Bár évszám nélküli a miskolci avasi gyülekezet ládája, de úgy véljük, hogy feltehetően a XVIII. század végén, a XIX. század elején készülhetett. A keményfáfól készült láda vaspántokkal erősített, amelyek körbefogják az alját. Ugyancsak vaslemezbe foglaltak a sarkok élei, vaspántra helyezett a fogantyúja. A fedél szintén vaspánttal körbevett, a sarkokon négyzet alakú rátét. Elején három vaspánt fut fel, végük díszesen kialakított, a pánt levélszerűen kettéhajlik, közepén sokszirmú rozetta (67. kép). A következő a Zemplén megyei Kistoronya ládája, amely fűrészelt, karéjokkal ívelt lábakon áll. Ez a lábmegoldás kissé még a gótikus ládákat idézi, mintha külön talapzaton állna. A népi bútorok között késői példákat a XIX. századból Dunántúlról és Székelyföldről egyaránt tudunk előhozni.52 Mindez mutatja, hogy a népművészetben a művészeti stílusok nem a történetiségnek megfelelően követik egymást, ebben 50 P. Szalay Emőke 1980. 126. Erre utaltunk a perselyeknél. 51 Ez igen korai példány, amit bizonyít, hogy az 1600-as évek elején megalakult debreceni asztalos céh emlékei között egy XVII. századi ládát ismerünk, amely a város titkos levéltárában maradt fenn. A XVII. századból néhány népi asztalosmunkát ismerünk csak. 52 Domanovszky György 1984.11.60. 26. kép 62. 30. kép, 38 <«§
