P. Szalay Emőke: Iparművészeti emlékek a drávaszögi, vajdasági, muramelléki és felső-őrségi magyar református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 12. (Debrecen, 2007)
Szerbiai Református Egyház - Boroskannák a Vajdaságban
cső egy okányi (Békés megye) ónkannán jelenik meg, amelyet állítólag Aradon készíttettek104 (II. jegyzék 86. 83. kép). Onkancsók A pacséri gyülekezet egyik kancsója az ómoravicai gyülekezet edényeihez hasonlóan a település lakói eredetének emlékét őrzi, ugyanis felirata szerint ez is a kibocsátó kisújszállási egyházközség edénye volt eredetileg. A kancsó jellegzetes barokk formájú edény készítési helyét illetően, mivel nincs jelzése, csupán feltételezésekbe bocsátkozhatunk. A viszonylag széles nyak, a vékony, végén simán lekerekített fül lengyel kancsóval rokonítja. Az edényt Kisújszállásról hozták a letelepülők, esetleg felvethető ottani eredete. Készítési idejét tekintve a XVIII. század elején készüknek véljük (II. jegyzék 173. 84. kép). Különleges formájú a pacséri gyülekezet egyik ónedénye. A kis kerek talpból emelkedő gömbös testből S vonalú szűk kiöntőcsőr hajlik ki. Tagolt kerek fedele csavaros. A test egyetlen osztását a közepe alatt húzódó kettős vésett sáv adja, ez alatt helyezték el a hosszú feliratot, amely szerint egy kecskeméti lakos csináltatta az edényt a pacséri eklézsiának. A füle hosszú szalagfül, amelyre gömbös billentőt helyezett a mester. Ez az elem ebben az esetben nem tölti be az eredeti funkciót, a fedél felemelését, legfeljebb a kéz támasztását szolgálhatja (II. jegyzék 87. 85. kép). Az edény formájához közelítőt csaknem harminc évvel korábbról ismerünk. A békés megyei Öcsödnek adományozott egy szintén kecskeméti lakos egy hasonló edényt, amelynek szélesebb a talpa és a szájpereme. A fedele is hasonló kerek fogójú és a fülén is ott van a gömbös billentő. Három koronás rózsás jeggyel ellátott, amely azt bizonyítja, hogy magyarországi készítésű. Mindenesetre figyelmet érdemel és további kutatásra ösztönözhet az, hogy két ilyen különleges formájú edény Kecskeméttel van összefüggésben.105 Az öcsödi kanna nagyszebeni készítmény, ezért felvetjük, hogy a pacséri kanna is ott készülhetett. Bádogkanna A XIX. században bádogból készült használati edényeket is találunk a Vajdaságban. A pacséri gyülekezet boroskannája ebből az anyagból készült sárgaréz díszítéssel. A felfelé szűkülő nagyméretű kanna díszítését két tagolt sárgaréz gyűrű alkotja, közöttük hatszögletű réz csillaggal, domborodó fedelét ugyanilyen csillag díszíti. Füle vége becsavarodik, a fedél billentőjét szintén becsavarodó szalag alkotja. Az edény egyszerű formája a XIX. század közepére utal. Ha azt vesszük figyelembe, amint azt korábban is említettük, hogy egyházi felszerelési tárgyak ajándékozására olykor egy nevezetes ese104 P. Szalay Emőke 1998. 395. 105 Közölve Áldás, békesség 1996. 50. 50. sz. tárgy. Ez a kanna jelzése alapján bizonyosan nagyszebeni. 90
