Horvátországi, Szlovéniai és Burgenlandi Református Egyház - Magyar Református Egyház Javainak Tára 8. (Debrecen, 2005)
Burgenlandi Református Egyház - A Németújvári Egyházmegye története
Burgenlandi Református Egyház A Németújvári Egyházmegye története Burgenland reformációja Battyhány Ferenc és második felesége Szvetkovics Katalin nevéhez fűződik. Újváron az első reformációs igehirdetés 1538-ban történt, Dévai Bíró Mátyás ebben az esztendőben Németújváron tartózkodott. Batthyány Ferenc örököse unokaöccse, Kristóf volt, aki bár maga katolikus maradt, felesége Szvetkovics Erzsébet a reformáció híve volt. Gyermekük, Boldizsár a hetvenes években csatlakozott a reformációhoz. 1576-tól Újváron működött a baranyai, kői születésű Beythe István, akinek hatására a Batthyány udvar a reformáció központjává vált. Bey- the minden igyekezete ellenére a reformátusok és az evangélikusok között kezdődött felekezeti ellentétekben a református irányzat fokozatosan szorult vissza. 1612-ben Pathay István rohonci lelkészt püspökké választották. 1618-ban a szentlőrinci zsinaton a burgenlandi reformátusokat a németújvári egyházmegyébe sorolták, amely 30 gyülekezetből állt, nagyobbik részük német nyelvű volt, esperesük Beythe Imre lett. Az 1627-es körmendi zsinat azt mutatja, hogy a németújvári egyházmegye felbomlott. Rövid időre, 1629-ben Kanizsai Pálfi János püspökké választásával még újra a dunántúli reformátusság központja lett Németújvár. 1633-ban a rekatolizált földesúr, Batthyány Adám elűzte a gyülekezetből Kanizsait. 1634. februárjában erőszakkal számoltatta fel birtokain a református és evangélikus vallást. Ezzel hosszú időre megszűnt minden protestáns egyházi tevékenység Délburgenlandban, csupán a felsőőri református gyülekezet maradt meg, amely különleges helyzete révén, mint nemesi közösség őrizte a magyar reformátusság emlékét. Felhasznált irodalom Gyenge Imre 1981-82. G. L. 120
