Horvátországi, Szlovéniai és Burgenlandi Református Egyház - Magyar Református Egyház Javainak Tára 8. (Debrecen, 2005)
Burgenlandi Református Egyház - Felsőőr
Felsőőr A gyülekezet története Burgenland egyetlen magyar református gyülekezete. Honfoglaláskori település, az Őrség Felsőőrvidékéhez tartozott. A felsőőri egyházközség lélekszámában kicsiny ugyan, történelmében és jelentőségében mégis óriási a magyarországi református reformáció elterjedésében. Történeti adatok szerint a település reformációja a XVI. század második felében történhetett, 1599-ben már említik a protestáns lelkészt, Gál Jánost, akiről azt tudjuk, hogy 1616-ban 40 évi lelkészi szolgálat után hunyt el. A XVII. század első felében több lelkészéről tudunk, akik virágzó gyülekezeti életet formáltak, iskola működött, tornyot építettek. Felsőőrt 1663-ban érte el az ellenreformáció, amikor a vasvári prépost lovas katonákkal foglalta el a templomot, iskolát, leromboltatta a paplakot, a prédikátort elűzte. A felsőőri református kisnemesek nyolc éven keresztül templom és lelkész nélkül tartották fenn egyházukat. 1681-ben a pozsonyi országgyűlés az arti- kuláris gyülekezetek közé sorolta, ezzel a Balatonfelvidéktől Bécsig az egyetlen jogilag is létező református egyházközség volt. A XVIII. század elején a templom újításához kezdtek. 1732-től vezették az anyakönyveket. 1776-ig felépült a mai templom. 1784-ben paplakot, 1801-2-ben iskolát, tanítólakot építettek. Az 1810-ben épült templomtoronyba harangot, órát helyeztek el. Ez volt Arany József lelkész vezetésével a gyülekezet első aranykora. 1848-49-ben Szíj György Petőfi pápai iskolatársa volt a gyülekezet lelkésze. A XIX. század második felében járási székhely majd mezőváros, a környék gazdasági és kulturális központja lett. Református olvasó és dalkör alakult, orgonát vásároltak. Gueth Sándor szolgálata alatt a gyülekezet második aranykorát élte. 1921-ben a trianoni békeszerződés következtében Ausztriához kerül, a kisebbségi sors nehézségeit élte, amelyet az Anschluss után az iskola államosítása, a német birodalmi tanterv és német oktatási nyelv bevezetése követett. A II. világháború 100 felsőőri református férfi oktalan halálát jelentette. Ezen időszak alatt Fáber Kovács Gyula és Tölly Sándor lelkipásztor és a presbitérium példaszerű együttműködésével a gyülekezet képessé vált a megmaradáson túl magasabb rendű feladatok vállalására és végrehajtására. Gyenge Imre szentgáli segédlelkész meghívása, majd közel negyven esztendei működése a gyülekezet megmaradását eredményezte, ő az Osztrák Református Egyház országos szuperintendensi tisztét három cikluson át betöltötte. A felsőőri reformátusok a magyar kálvinizmus örökösei Burgenlandban. Lelkésze napjainkban Guthy László. Felhasznált irodalom Gueth Sándor 1873., Gyenge Imre 1981-82. G.L. 121
