Református Keresztyén Egyház. Szerbia-Montenegro - Magyar Református Egyház Javainak Tára 7. (Debrecen, 2005)

Református Keresztyén Egyház története

A délvidéki reformátusság a trianoni szerződésig (1920) a Magyarországi Református Egyházhoz tartozott. Az Egyház élete a két világháború között Az I. világháború befejezése után Magyarország déli pereme a trianoni szer­ződés szerint a Szerb — Horvát — Szlovén Királysághoz tartozott. A reformá­tusság ezen a vidékén Bácskában, Bánátban, Baranyában, Szlavóniában és Szlovéniában élt. A református gyülekezetek száma ekkor 60 volt, ezekben 50 000 református élt (a német reformátusokkal együtt). A református lelki- pásztorok létszáma ekkor 51 volt. A református gyülekezeteknek az új körülményekben egyházi szervezetté kellett formálódniuk. Az első egyházmegyei közgyűlést 1920 októberében Rétfalúban (Szlavónia) tartották, ez a dátum a Jugoszláviai Református Ke­resztyén Egyház születésnapja is. A közgyűlésen Kontra János csúzái lelki- pásztort választották esperessé, a főgondnok dr. Parragh Antal lett. A következő évben, 1921. augusztus 20-21 között Zomborban tartották meg az évi közgyűlést, ahol Kontra Jánost ismét Alsó-Baranya, Bács és Szla­vónia esperesének, Nagybudafai Vermes Károlyt pedig gondnokává válasz­tották meg. Az újonnan megválasztott elnökség azonban visszalépett. A közgyűlés szavazást rendelt el, 1921 decemberében főesperessé Klepp Péter torzsai lelkipásztort, főgondnokká pedig 1925-ben dr. Kurz Henriket válasz­tották meg. A főesperes lefektette az új egyházszervezet alapjait, megalkotta az egyházi törvényeket, és szervezte az egyházban a lelki életet is. Klepp Péter főesperes fiatalon, 44 éves korában 1928-ban váradanul meg­halt. Az Egyház új vezetőjének 1928. március 6-án Ágoston Sándor feketicsi lelkipásztort választották meg. A Református Egyház első zsinatát 1930. július 17-én tartotta meg Belg- rádban. Itt terjesztették elő az országos egyház alkotmányát, amelyet 1933. május 11-én elfogadott az ország uralkodója. A már hivatalosan elfogadott Alkotmányt 1933. július 10-én Hercegszöllősőn 26 lelkipásztor és tisztségvi- selő írta alá. Most már volt hivatalosan elfogadott Alkotmány, és az uralkodó hatalom elvárásainak megfelelően megtörtént az Egyház centralizációja is. Az új Alkotmány szerint püspökké Ágoston Sándor feketicsi lelkipásztort, főgondnokká dr. Kurcz Henriket választották. Az Egyház lapot adott ki „Virradat”, majd „Magvető” címmel. Feketicsen árvaházat szervezett, új vallás-és énekeskönyvet adott ki, és megszerkesztette az új egyházi törvényt. Szervezte a Keresztyén Ifjúsági Egyesületet (K.I.E.) és a vasárnapi iskolát. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom