Református Keresztyén Egyház. Szerbia-Montenegro - Magyar Református Egyház Javainak Tára 7. (Debrecen, 2005)
Református Keresztyén Egyház története
A uralkodó hatalom elvette az egyházi iskolákat, összesen 38-at, és semmilyen kártérítést nem adott értük. Az idegen állampolgároknak tilos volt a letelepedés, így sokszor lelkészhiány is volt. Sok gyülekezetben laikusok végezték a lelkipásztori szolgálatot. A délvidéki reformátusság az anyaországtól való elszakítottság nehéz időszakát élte át ekkor. A II. világháború után A II. világháború kezdetén, 1941-ben a délvidéki reformátusság ismét az anyaországhoz került. Ez az időszak azonban nagyon rövid ideig tartott. A II. világháború után ismét Jugoszláviához tartozott ez a terület. A német egyház- községek megszűntek, 13 000 német református menekült el. Jugoszlávia területén ekkor a reformátusok száma 32 000 körül volt. A világháború után a magyarok elleni bosszú következett. Az egyház vezetői sem kerülhették el a bosszúhadjáratot. A hercegszöllősi Faragó Ferenc lelkipásztort megölték, hasonló sors jutott a debelyacsai Gacsal Jánosnak is. Az újvidéki lelkipásztort háborús bűnösnek kiáltották ki, rövid időre az ómo- ravicai lelkipásztor, Dévai Lajos is elmenekült. Az egyház vagyonát államosították. Az egyházi élet azonban tovább folytatódott: 47 egyházközségben és 130 szórványban 25 lelkipásztor végezte a szolgálatot. A Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház püspöke ekkor Ágoston Sándor, a főgondnoka pedig dr. Józsa László volt. A háború után a gyülekezetek megrongálódott templomai, egyházi épületei egymás után épültek fel. Feketicsen az Árvaházat Közpond Otthonná alakították át, ahol a gyermekek és az ifjúság számára nyári konferenciákat rendeztek, de a felnőttek számára is számos összejövetelt szerveztek. A hatvanas években Csete K. István pacséri lelkipásztort választották püspökké. Az Egyház kiadótevékenysége is felélénkült, kiadták a „Református Elet” c. havi lapot. Évente megjelent a „Református Képes Naptár”. Ismét kiadásra került a „Református Énekeskönyv” és a „Valláskönyv” átdolgozott kiadása. Az egyház 1982-ben következő püspökévé Hodosy Imrét választotta meg, főgondnoka Béres Károly lett. Belső problémák zavarták a hitéletet. A gondokat leginkább az elvilágiasodás, a közömbösség, az érdektelenség jelentette, mindez nehezítette a lelki élet fellendülését. Az egyház helyzete az 1991-ben kezdődő háború miatt még rosszabb lett. A szlavóniai és baranyai gyülekezetek elváltak a Jugoszláviai Református Ke18
