P. Szalay Emőke: Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 6. Kárpátaljai Református Egyház 6. (Debrecen, 2004)
Óntálak és tányérok
láthatunk, amely felágaskodva kis halmon áll, mellső lábaival egy keresztet tart (80. sz. 65. kép). A csepei 2. tányér oroszlános jegyében babérkoszorú övezi az ovális keretben álló oroszlánt (81. sz. 66. kép). A palágykomoróá gyülekezet kenyérosztó tálján Schlaggenwald jelzését láthatjuk, bár a kétfarkú lépő oroszlánnak csupán az alakja vehető ki146 (82. sz. 67. kép). Sasos jegyű tál Feketeardóról került elő egy tál, amelyen három nagyméretű kör alakú keretbe helyezett kétfejű sasos jegyet láthatunk, amelyet jelenleg nem ismerünk (83. sz. 68. kép). Madaras jegyű tányér A borsavai gyülekezet kenyérosztó tányérján, a kettős körrel határolt kis köldökrész közepén láthatjuk a kör alakú jegyet, amelyet egy dombon álló kakas alkot feje felett két A betűvel (84. sz. 69. kép). Ssyív alakújegyek Itt soroljuk elő a tissyakeresytúri eklézsia tányérját, amelyen a hátoldalon láthatjuk kör alakú keretben foglalva a két ovális alakú jegyet, melyben szív alak felett három kis vonalka és fordított V betű, mellette P P betűk láthatók. Jelenleg ezt a jegyet sem tudjuk feloldani (85. sz. 70. kép). Itt említjük az ungtamóá gyülekezet tányérját, amelynek karimáján láthatjuk a beütött jegyet. Nagy szív felett két kis levél tölti ki az ovális keretet, felettük olvashatadan betűk (86. sz. 71. kép). Ismeretlen feloldhatatlan jegyű tányérok Teljesen ismeretien a haranglábi tányér jegye, amely peremes karimájú, feltehetően XVIII. századi. Jegye vonalas elemek közé fogva IS betűs és kis csillag (87. sz. 72. kép). Hasonlóan nem találtuk a tis^abökényt tányér jegyét sem, amely ovális keretbe foglalt alul kettéváló függőleges vonal, közepén áthúzással. Az edény jellegzetessége, hogy a hátoldalán az öböl szélén vésett vonal jelenik meg (88. sz. 73. kép). ^ Két fertősalmási tál teljesen deformálódott, de feltehetően keskeny karimájú- ak és lapos öblűek voltak. Ajándékozási évszámuk 1700, amiből az következik, hogy valószínűleg a XVII. században készítették őket (89-90. sz.). 146 Stara, Dagmar 1977. 704. sz. jegy 79
