P. Szalay Emőke: Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 6. Kárpátaljai Református Egyház 6. (Debrecen, 2004)
Úrasztali boroskannák
ÚRASZTALI BOROSKANNÁK Elsőként, mint legjellegzetesebb edényeket, az ónkannákat vesszük vizsgálat alá, mivel a különböző központok sajátosságai itt ragadhatok meg leginkább. Az edények bemutatását két olyan kannával kezdjük, amelyek bizonyosan külföldi, lengyel készítmények. A magyar ónkannák bemutatása során igyekszünk időbeli sorrendet követni, de emellett figyelembe vesszük és külön tárgyaljuk az egyes központokat. Földrajzi elhelyezkedés szerint nyugatról kelet felé haladva külön tárgyaljuk a jelentős műhelyeket. Az ismertetést a jelzetlen kannák csoportjával kezdjük. Ennek magyarázata az, hogy feltételezésünk szerint ezek a legkorábbiak. A továbbiakban a jelzetlen edények elemzésekor elsősorban a formai sajátosságok adhatnak kiindulópontot, mivel az úrasztali boroskannák nem minden esetben díszítettek. XVII. századi lengyel edények Kárpátalján találtunk olyan XVII. századi kannákat, amelyek Lengyelországban készültek. Bizonyára nem véletlen, hogy éppen Wroclawból került ide két kanna.30 Azért itt tárgyaljuk őket, mert összevetve a hasonló korú magyar kannákkal jól látható, hogy ebben az időben a közép-európai ónedények egységes formavilágot alkottak.31 Emellett azért is itt mutatjuk be őket, mert Kárpátalján a következő századokból már nem kerültek elő idegen ónkannák. A hűsíti gyülekezet kannája peremes talpú, enyhén szűkülő testű, billentője maszkos, gyöngysordíszes. Fedele peremmel illeszkedik a szájra. Belsejében rózsa alakú fenékminta, mellette W betű. A magyar jegyek között ismeretlen az elmosódott W jegy, amely hasonlít egy wroclawi jelzésre, ezért felvetjük, hogy esetleg ottani munka (1. sz. 1. kép).32 Ezt erősíti a viski gyülekezet formailag az előbbihez hasonló 1. kannája, amelynek lengyel származását már teljes bizonyossággal megerősíti a fülén két- ségbevonhatatlanul látható W jegy, amely Wroclaw jelzése volt. A kanna fedele peremes szélű, enyhén domború, korongos, gömbös fogóval ellátott. Díszítése kevés, testét talpa felett és szája alatt vonalsorok díszítik33 30 Magyarországra külföldről hozták az ónt, Becsen és Pozsonyon át vezetett az egyik útvonal, a másik Lengyelország felől Krakkón át. Weiner Mihályné 1971. 20. Ugyanakkor a szerző megjegyzi, hogy kész ónedény behozataláról kevés adatunk van. Ezt a véleményt finomítja felmérésünk. 31 Lásd Bertram, Fritz és Zimmermann, Helmut 1967. 32 Hasonlót lásd Michalska, Janina 1973. 65. számú tárgy jegyét. 33 Michalska, Janina 1973. 65. számú tárgy jegye hasonló, amelynél a W nincs külön keretbe vagy pajzsba foglalva. Huszt és Visk az un. koronavárosok közé tartozott. A XVII. század elején ennek a résznek Lengyelországgal szoros kapcsolata volt. 20
