P. Szalay Emőke: Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 6. Kárpátaljai Református Egyház 6. (Debrecen, 2004)
Úrasztali boroskannák
ugyancsak mesterségre utalnak. Fülén öntött domborműves díszítés, különféle levelek. Belsejében fenékrózsa, amely különbözik a többi edényétől. Az edény jeggyel ellátott, pajzsban hatszirmú virág felette esetleg H D betűvel, amelyet jelenleg feloldani nem tudunk (13. sz. 13. kép). Feltételezett segesvári kannák A következő három kannát jelenleg segesvárinak tartjuk. Mivel mindegyik edény jelzés nélküli, viszonylag szerény munka, a segesvári kannákról eddig ismert sajátos jegyek alapján teszünk kísérletet feltételezésünk alátámasztására. Elsőként a borsavai gyülekezet 2. kannáját mutatjuk be. Az edény enyhén domború talpa gyűrűvel kapcsolódik teljesen szabályos, henger alakú testéhez, fedele domborodóan megy át a vízszintes tetőrészbe. Füle domborműves díszítésű, karéjos levelek által közrefogott kis kerek virágok díszítik. Billentője törtvonalú, maszkos, a fül alján kartusba fogott maszk díszíti. A kanna talpán egy sima sáv felett beütött akantuszlevél sor, palástján ugyancsak sima sáv felett és a szája alatt egymásnak felelő díszítmény, sarkára állított négyzetek sorakoznak, felettük három egyszerű levél és háromszög alakban rendezett vonalak. Az alsó szájperemén ugyancsak láthatjuk a beütött akantuszlevél sort. Ugyanakkor fel kell figyelnünk arra, hogy a fedél széle dísztelen. Ezért felmerül, hogy ez nem az eredeti fedél, hanem esetleg pótlás, ezt a feltételezést a következő nagyszőllősi kanna alapján tesszük. Az edény belsejében finom rajzú fenékrózsa. A gyöngysor kerettel szegélyezett jellegzetes reneszánsz vázából emelkedő szimmetrikus indás minta hasonlóját már fentebb a feltételesen beszterceinek vélt aklii kanna ismertetésekor említettük. A borzsavai kannában látható teljes szépségében mutatja a minta finomságát. Bár jelzés nélküli, a felsorolt jellegzetességek alapján feltétlenül erdélyi készítésűnek véljük. További megerősítést jelent a fenékrózsa mintája, amelyet segesvárinak tartanak47 (14. sz. 14. kép) Mindezek alapján felvetjük, hogy ez a kanna Segesváron készült. A nagyszőllősi 1. kanna formáját tekintve megegyezik a borzsavai edénnyel. Kis domború talpa gyűrűs szélű, teste hengeres. Fedele közepén kör alakú részen emelkedik a háromkorongos kis fogó. Díszítménye felépítésében ugyancsak követi a borzsavai kannáét, de jóval szerényebb, csupán a talp fölötti és száj alatti két-két függőlegesen vonalazott sávból áll. Kettős tagolású billentője maszkos díszítésű, felül és közepén zeg- zug vonalas. A talp szélén, száján és ép fedelén ugyancsak megtaláljuk a beütött díszítést, de ez nem az előbbi kannán látott akantuszlevélsor. Füle szintén érdekes számunkra, ugyanis domborműves díszítése a közepén húzódó 47 Sasianu, Alexandria 1986. 32. sz. tárgy. 26
