P. Szalay Emőke: Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 6. Kárpátaljai Református Egyház 6. (Debrecen, 2004)
Úrasztali boroskannák
domború kör alakú elemek és szegélyező levelek révén hasonló a borzsavai előbbi kannához, de az utóbbiak tagoltabbak. Füle alján vésett zeg-zug vonal. Palástján az egyedüli vésett díszítést a koszorú formába elhelyezett felirat adja. Fenékrózsája elmosódott, de erőteljes, nem rajzos elemekből állhatott. Nagy hasonlóságot mutat két, a benei 1. és a beregdédai, egyelőre ismeredennek vélt készítőhelyű kanna fenékmintájával. Sajnos ennek sincs jelzése, amely alapján biztosan meghatározhatnánk készítési helyét, de egyelőre felvetjük erdélyi, közelebbről segesvári eredetét (15. sz. 15. kép). Egyelőre a fenékrózsa hasonlósága miatt soroljuk ehhez az edénycsoporthoz a feketepataki gyülekezet 2. edényét. A kanna formailag nagyon hasonló az előbbiekhez, de a szájpereme alatt kidomborodó gyűrű jelent meg. Díszítése a három edény közül a legegyszerűbb. A talp beütött díszítése egyszerű vonalakból összeállított, felső részén és a száj alatt láthatjuk a két-két vonalkázott sávot (16. sz. 16. kép). Fenékrózsája viszont hasonló az előbbihez, de több apró eltérést fedezhetünk fel, elsősorban a középső virág más. Füle ugyancsak domborműves, de mintája különbözik a korábbiaktól, egyszerű pontokból és vonalakból összeállított. A felsorolt formai és díszítésbeli jellegzetességek alapján ez a kanna is a segesvári edényekkel vethető egybe, ezért feltételesen itteni készítésűnek véljük. Végigtekintve a kannákon kitűnik, hogy a szájperemet és a fedél szélét valamint a talpat övező beütött mintacsík elhelyezésében mindháromnál megegyezik a segesvári edényeken látható megoldással.48 Hasonlóan jegy nélküli a beregszászi gyülekezet kannája, amelyet az alapos formai és díszítésbeli elemzés után szintén segesvárinak vélünk. Ez a kanna alakjában eltér a korábbiaktól, talpa nem rézsutosan emelkedik, hanem meredekebben indul, majd kis kettős vonalú törés után erőteljesen domborodó gyűrűvel kapcsolódik az ugyancsak kettős vonallal jelzett testhez. Szája kissé kihajlik, fedele vízszintes peremmel ellátott, erősen domborodó, megismételve a talp gyűrűjét. Fedelén kör alakú rész közepén emelkedik a három kisebbedő korongból és szélesedő pálcából álló fedélfogó. Billentője három levélből áll, zsanérján domború elem. Füle különleges, nem a szokásos szalagfül, hanem szögletes, keskenyedő, alul tört vonalú, végén pajzs.49 Díszítése viszonylag szerény, a talp gyűrűjén és a fedél domború részén pontokból összeállított félkörívek, a palást alján és a szája alatt egymást metsző hullámvonalak közeiben kisebb és nagyobb oválisok sorakoznak. Az edénytes48 Németh Gábor 1983. 21-22. 24-25. kép. 49 Mittan, Gheorghe közöl ugyanilyen fíilmegoldást segesvári edényen 2002. 140. 182. IX. tábla 3. kép. 27
