Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)

Nagy Varga Vera: Fatárgyak és egyéb úrasztali eszközök a kárpátaljai református gyülekezetekben - Fából készült úrasztali edények

makovicai és zborói uradalmak összeírásai falvanként említik meg a különféle faragómestereket: a Bisztra faluban élő mesterek a juhtúró tartó hordó (puti- na15) mellett 200 fatányérral is adóztak 1673-ban.16 Munkácson, Lorántffy Zsuzsanna idejében a falusi lakosok között sok esztergályos volt és a vár részére két tányércsináló dolgozott.17 Munkács összeírásában (1682) szerepelnek tál- és tányércsinálók.18

A bereg megyei német telepítvényfalvak lakói között is voltak fatányér- csinálók a XVII. századi urbáriumok adati szerint.19

A nagybányai kupáscéh 1716. évi árszabásában fatálak és tányérok is szerepeltek. Kárpátalján ukrán (rutén) háziparosok is dolgoztak.20 A bihar megyei románok faáruikkal Debrecenig, Szegedig és Szolnokig eljártak a vásárokra; valószínűleg nemcsak faedények voltak, hanem különféle munkaeszközök is. Az 1781-es munkácsi összeírás szerint a verhovinai jobbágyok - uradalmi engedéllyel - hordókat, teknőket, kanalakat és egyéb háztartási eszközöket az alföldi vásárokra vitték eladni.21

Bátky Zsigmond szerint olcsó keményfából (juhar, bükk, gyertyán) lapos korongot munkáltak meg az orsóval ellátott, lábítóval hajtott esztergán; így készült a tányér és tál.22

Bogdán István a levéltári forrásokból kigyűjtött mesterségre vonatkozó adatai szerint a középkorban tokárok készítették a többféle fakupát, fatálakat, fatányérokat és a tálalódeszkákat; az uradalmakban a faragó béresek is készítettek ilyen háztartási eszközöket. A faedények iránti igény és készítésük a XVIII. század elején szorult háttérbe, amikor az üveg, agyag és vas edények egyre szélesebb választéka állt a falvakban élők rendelkezésére.23

Tálasi István a XVIII. század közepétől egyre szaporodó adatokat talált a szentgáli erdőkben faiparosokról, bakonybéli, kislődi, ugodi, pénzeskúti szlovák eredetű lakosokról: „Esztergólosok és faragó Emberek, kik Esztendőnként a Szent Gáli Erdőn szoktak bélleni."; „esztegályos és faragó emberek, kik a Szent Gáliaknak árendát fizettek. " 1744-ben Csuíorás Mihály kislődi lakos vallomásá15 Paládi-Kovács A. 1993. 236. A putina román eredetű szó, a vlach terminológia része.

16 TakátsS. 1961. 89.

17 Lehoczky T. 1996. 382.

18 Takáts S. 1961. 91., Lehoczky T. 1996. 410. A munkácsi uradalmakban az oláh és cigány famunkások teknőt, kanalakat, sótartókat készítettek.

19 Lehoczky T. 1996. 375.

20 Juhász A. 1991. 412-413.

21 Gunda B. 1949.15-6., Lehoczky T. 1996. 372.

22 Bátky Zs. é.n.272., 270. oldalon közli az erdélyi orsós eszterga rajzát, mély fatál megdolgozásához.

23 Bogdán 1.1973. 30.

217