Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)

Nagy Varga Vera: Fatárgyak és egyéb úrasztali eszközök a kárpátaljai református gyülekezetekben - Fából készült úrasztali edények

ból: „ ...társaival együtt egyvégben három esztendeig a Sz. Gáli Bakonyban tányérokat csinált, oda fizetvén árendát."24

A XX. században Balázsi Dénes leírásából ismerhetjük meg a székelypál- falvi meccők (faesztergályos háziiparosok) munkamódszerét és az általuk készített edények típusait. Ezek között szerepel a juhar- és szilfából készült fatál is.2"’ Székelyvarságról beszerzett jávorfából készítettek kelyhet és kupát.26 Farkaslakán, Pálfalván, Ketesden is készítettek fatálakat és fatányérokat, értesülünk Haáz Ferenctől az udvarhelyszéki famesterségekről írott összefoglalásából, aki már Orbán Balázs gyűjtésére hivatkozik.2'

Tárgy történeti adatok

A XIV-XV. századi adatok szerint a tányér (discus) azt a kör alakú vagy négyszögletes falapot jelölte, amelyen a húst felszeletelték és amelyről az étkezők a húsdarabokat elvették.28

A XIV. század végétől a különböző szójegyzékekben a tányér (tanyer/tal- ner) latin megfelelője változatlanul a discus. Murmellius lexikonában (1533): quadra= eyn vyreckicht teller/kerek talnyr, de előfordul az Ástál/ Eyn tafel ader tisch megfelelés is. A Görlitzi Glosszákban (1585 körül) a quadra jelentése: 'négy szegő tányé/.29

Szikszai Fabricius Ferenc debreceni kiadású latin-magyar szótárában (1590) a 'kerekded asztal30, tányér' jelentéssel szerepelnek a quadra/orbis/dis- cus szavak.31 32 A fatányér - az óntányértől megkülönböztetve - quadra lignea. A „fatál'02 patina/scutella 'étek hordó tál' jelentésben szerepel és az

24 Tálasi 1.1942.166.

25 Balázsi D. 1991. 257.

2b Balázsi D. 1991. 259. Termékeik között első helyen a túró szállításához használt fedeles fadobozból (boríttó) készítettek a legtöbbet. Mérlegtányérokat (komponatálakat) is esztergáltak fából, amelyet szintén a túró mérésére használtak.

2/ Haáz F. 1942. 72. Nem feladatunk minden faedény készítésére specializálódott település számbavétele. Erdély területén - Kós Károly mértékadó véleménye szerint - minden harmadik település a házi ipar valamely ágára szakosodott.

28 MTESZ III. 1976. 842.

29 Berrár J.- Károly S. 1984.

30 Az egy lábon álló asztal monopodium, a tripus pedig három lábon álló asztal. Ez az asztal láb nélküli, esetleg alkalmilag lábbal ellátott lehetett. Ilyenek használatára az egykorú forrásokban bőségesen található adat. Részletesen az asztal történetéről K. Csilléry K. 1958.9., 1997. 398-9., 401. A csak ünnepi alkalomra bakokra helyezett deszkákból álló asztal és a földbe vert lábú asztal használatáról.

31 Bartal, A. 1901. Ugyanígy a discus 1. jelentése tányér és a 2. asztal.

32 Megkülönböztetve az óntáltól, amelynek más elnevezése volt. Úgy tűnik a tál elnevezést a mélységgel bíró formákra alkalmazták, ezt látszik megerősíteni a scutella szinonimaként való használata.

218