Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)
P. Szalay Emőke: Ötvösművek és fémedények a kárpátaljai református egyházban - I. Kelyhek, poharak
Karácsonyi Szegedi Gergely tányérjaihoz való hasonlóság miatt említjük itt a huszti gyülekezet 1692-es évszámmal ellátott kenyérosztó tányérját. Tesszük ezt azért, mert bár évszáma alapján bizonyosan nem lehet az ő munkája, emellett még színvonalát tekintve is jóval alatta marad az ő edényeinek, mégis úgy tűnik, hogy valami kapcsolat lehet közöttük. A tál arányait tekintve inkább a nagybányaiakra emlékeztet, semmiképpen sem az előbbiek jellegzetes bedomborodó köldökű, keskeny peremű megoldását követi. Ugyanakkor, ha megnézzük a díszítményt, kitűnik, hogy az viszont igyekszik utánozni ezeket. Ennek tekinthetjük, hogy a karimás perem aranyozott, alatta a feliratot keskeny arany sáv zárja le. Az öböl és a perem találkozását szintén arany csík jelzi, de legszembetűnőbb és bizonyos fokig indokolatlan az öbölrész közepén lévő aranyozott kör, ami a szatmári tálak köldökére emlékezet. Elképzelhető, hogy ennek a tálnak az ötvöse a szatmári tálakat utánozta, amiből pedig az következtethető, hogy jellegzetesnek és ismertnek kellett lenni edényeiknek.5" (II. 6., II. 4. kép) Debreceni ötvösművek Természetesnek tekinthető, hogy a református területeken a szent edények beszerzésekor a református vallású központokhoz fordultak, így esetünkben Debrecenhez, mint a vallás XVI. századtól kiemelkedő jelentőségű központjához. Nem véletlen tehát, hogy a jelentős debreceni ötvösség emlékeit csaknem kizárólagosan a református vallású vidékekről ismerjük.xS A debreceni ötvösök munkáinak csaknem kizárólagos teljessége a református egyházközségek birtokában maradt fenn. Bereg megyében Beregszászon sikerült találni két bizonyosan debreceni eredetű poharat. Mindegyikük nagy jelentőségű a debreceni ötvösség kutatását illetően. A beregszászi egyház talpas pohara aranyozott ezüst, domborított díszítésű, vésett felirattal. Kissé kihajló peremes talpa felett a talpgyűrű hullámszalagos, teste kissé kihajló. Talpán szalagdíszes, szája alatt szintén szalagdísz jelenik meg szélesebb változatban. Erről a felső díszítményről hajlik le a feszton két gyümölcscsomóval. A gyűrű felett leveles, virágos mintasor. A szalagok jellegzetessége, hogy kis kacskaringókkal díszítettek. Ajándékozási felirata a derekán helyezkedik el. (I. 36., 55. kép) 57 58 57 Itt arra utalunk, hogy a szatmári edények előkerülési helye - Visk, Fertősalmás, Csepe - Bükét kivéve, nincsenek nagy távolságban egymástól. 58 Az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával 1991 és 1994 között végeztem kutatást a református egyházközségek tulajdonában fellelhető debreceni eredetű ötvöstárgyak adattári összeírására. Majd a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készítettem el a feldolgozást. Megjelentetését szintén a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. P. Szalay Emőke 2001. 24
