Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)
P. Szalay Emőke: Ötvösművek és fémedények a kárpátaljai református egyházban - I. Kelyhek, poharak
A pohárfoi mából kitűnik, hogy a felirat nem jelent támpontot a készítés időpontja tekintetében, hiszen mindenképpen korábban készült, mint 1711. Mégis szerencsés helyzetben vagyunk meghatározásánál, mert mesterjeggyel ellátott, amely pajzsba foglalt, egymásba fonódó ZM betűk. Ez a jegy ismert a kutatók előtt, éppen a XVII. századi debreceni ötvösség legreprezentatívabb edényei, a nagy boroskannák első két darabja ezzel a mesterjeggyel jelzett.'9 A kannák készítője, MZ jelű mester, személyének meghatározása nem könnyű feladat. Zoltai Lajos a XVII. század elején négy Szegedi Mártont sorol fel, közülük kettőnek megkülönböztető neve volt, Szegedi Olasz Márton és Szegedi Ötvös Márton.59 60 Bobrovszky Ida tett kísérletet elkülönítésükre. Szegedi Olasz Márton tűnik az idősebb mesternek. Az 1598-as céhlevélben szerepel egy Szegedi Márton nevű mester, Bobrovszky Ida úgy véli, hogy ő azonos a később Szegedi Olasz Mártonnak nevezett mesterrel, azaz ekkor így különböztették meg őket. Mivel 1627-től csak Szegedi Mártont említenek, így feltételezhető, hogy Szegedi Olasz Márton 1613 és 1627 között halt meg. Feltételezését alátámasztja az, hogy három különböző MZ mesterjegy ismert, amelyek közül kettő egymásba fonódik, míg a harmadiknál a két betű külön áll. Ez utóbbi fordul elő a tiszaluci poháron, amelyet ő Szegedi Olasz Márton munkájának tart.61 A másik mester Szegedi Ötvös Márton, akiről az első adat az előbbi 1611- es említés. 1612-ben elmaradt adópénzt szolgáltat be, más adat szerint Szolnokon jár hivatalos kiküldetésben. Ekkor mindig Ötvös Mártonként említik. 1627-ben már Szegedi Mártonnak nevezik, amikor felszabadítja Zongó Istvánt, aki később Kassán lett tagja a céhnek. 1645-ben céhmesteri tisztséget töltött be. 1668-ban már özvegyét említik.62 A kutatók őt tartják az oszlopdíszes kannák mesterének, ami időben lehetséges, ugyanis ezek 1631-ben készültek, valamint egy 1651-es évszámú poharat is neki tulajdonítanak az összefonódott mesterjegy alapján.63 Ezért nagy jelentőségű a beregszászi pohár, amely a talpán található mesterjegy alapján MZ, azaz Szegedi Ötvös Mártonnak tulajdonítható. A pohár díszítményében a XVII. század kedvelt elemei tűnnek fel. A szalagdísz, a füzérek tartotta gyümölcscsomók jellegzetes manierista motívumok, amelyek a kutatás szerint a XVI. században jelennek meg először a kolozsvári és a kassai munkákon. Debrecenben a XVII. század elején szintén találunk ilyen motívumokkal díszített poharakat, amelyek mutatják, hogy ide is eljutottak 59 Kőszeghy Elemér 1936. 91. 573. számú jegy. 60 Zoltai Lajos 1937. 16-17. 61 Bobrovszky Ida 1980. 69-70. 153. 62 Bobrovszky Ida 1980. 70-71. 135. 63 A kannák mellett az oszlopdíszes motívum egy talpas poháron is megjelenik, amely 1651- es feliratú. Bobrovszky Ida 1980. 70. 25
