Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)
Felhősné Csiszár Sarolta: XVII-XVIII. századi úrasztali terítők a kárpátaljai református templomokban
^ A harmadik nagyméretű gyolcsabroszt a nagyszállóéi egyház őrzi (25. sz. fotó). Ennek különlegessége az aranyszálas beszövéssel készült, felvidéki csipke szegélye valamint, körben a szélébe hímzett hosszú felirata, melyben az ajándékozó megőrizte az utókor számára a nevét és az ajándékozás idejét is. A hosz- szú szöveg bibliai idézetében az ajándékozó a hitvallását fogalmazta meg. Zsoltárok könyve 116. rész 17. és 18. versei és a 19. vers első szakasza: „ANNO: 1740: DIE MAY ATTA GRÓF: TELEKI JÁNOSNÉ G. VAY BORBÁLA AZ NAGY SZÖLÖSI REFORMLATUM TEMPLOMRA. PSAL. CXVI. N. Z. NEKED ÁLDOZOM HÁLAADÁSNAK AZ ÁLDO-ZATTYÁVAL ÉS AZ ÚRNAK NEVÉT SEGÍTSÉGÜL HÍVOM. IV. XV. III. AZ ÉN FOGADÁSOMAT MEGADOM AZ ÚRNAK MAJD AZ Ő EGÉSZ NÉPE ELŐTT AZ ÚR HÁZÁNAK PITVARÁBAN." Évszám nélküli fehér pamutosvászon, két szélből középen csipkével összedolgozott, vertcsipke szegélyes térítője van a hetyeni egyháznak. Az egyik vászon darab egész felületét mára már egészen megfakult, kékesszürke színű nyomtatott, több sávból összeállított minta díszítette (Hetyen, 6. sz. terítő). A hetyeni egyháznak, ha nem is vászonból de volt más nyomtatott vagy festett mintás térítője is. Az 1808-as leltár pl. egy „festett tsalán patyolat keszkenődről ír. Két szélből összedolgozott vertcsipke szegélyes XVIII. századi vászonabrosz van Királyházán az egyház birtokában. Az abrosz egyik sarkában zöld selyemszállal hímezve ajándékozójának a neve olvasható: „KONC ANNA". (Királyháza, 7. sz. terítő) Ugyancsak itt szintén két szélből, a két végén kötetlen rojtos, vastag damasztabroszt is őriznek ebből az időből.(Királyháza, 8.sz. abrosz) Hasonlót őriznek csak csipkeszegéllyel Péterfalván (Péterfalva, 9. sz. abrosz), Rafajnaújfaluban (Rafajnaújfalu, 11. sz. abrosz), Verbőcön (Verbőc 12. sz. abrosz), közepén csipkével összedolgozottat Bemében (Beme, 2. sz. abrosz), Rafajnaújfaluban (Rafajna-újfalu, 10. sz. abrosz), körben rojtos damasztabroszt Forgolányban (Forgolány, 5. sz. abrosz), Bemében (Bene, 3. sz. abrosz). Rececsipkés úrasztali térítők A XVIII. századi úrasztali térítők között fennmaradt néhány szép recemunka is. Magyarországon a rececsipkét a XVI. században kezdték készíteni. Először a viseletben jelent meg, előkötőket, főkötőket készítettek récéből, majd hamarosan az asztali fehérneműk kedvelt technikája lett. Készítettek így kisebb térítőkét tiszta fehér fonalból, amelyet a színes selyemabroszok közepére tettek, de a XVII. században már találkozunk több darabból összeállított recés abroszokkal is. A háztartásokban való elterjedésével szinte egy időben jelent meg templomaink úrasztali térítői között. A vagyonleltár a récékét mindig a nagyméretű sáhos és vászonabroszok közt említette, mint az úrvacsorái asztal megtérítésére szolgáló alsó abroszt. A leltár arról is szólt minden esetben, hogy milyen a rece és milyen a kiegészítő textil anyaga. Volt közöttük néhány finomabb, főként színes selyem recehímzés. 185
