Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)

Nagy Varga Vera: Fatárgyak és egyéb úrasztali eszközök a kárpátaljai református gyülekezetekben - Fából készült úrasztali edények

szegényparaszt inventáriumában (1808) többféle cseréptányér és tál volt használatban, továbbá 1 cin tál és 6 cintányér, fatányér pedig egyáltalán nem.70

Kocsis Gyula válogatásában a hasonló időszakból származó ceglédi hagyatéki leltárak és becsűik között 16-ban (1793-1819 között) találunk csekély értéket képviselő fatányérokat. Némedy János (1807) hagyatékában 8 cintányér és 6 fatányér szerepel; a fatányérokat fia veszi meg. Ugyanígy a Bóbis Farkas Mihály leltárában (1816) feljegyzett 15 fatányérból ötöt a fia vált meg. Bán István (1815) leltára szerint 14 fatányér, Orosz István (1814) háztartásából 11 fatányér talált gazdára az árverésen. A többieknél 2-7 fatányér található, amelyeket szintén sikerült értékesíteni az árverésen.71

Orosházán Néhai Salamon Mihály vagyontárgyainak becsűjében a 70 cserépedény mellett 11 fatányér szerepel darabonként 3 krajcárral.72 73 74 75

Kemecsei Lajos hasonló jellegű edény használatról tájékoztat a tatai csapók és posztósok hagyatéki leltáraiból; a XIX. század első évtizedeiben még a fa tálak és tányérok használata a kerámia és fém edények mellett megszokott volt.'1 A tatai mesterek fatányérai valószínűleg a Bakonyból származnak. Hegyi Imre a bakonyi falvak feudalizmuskori faanyaggal dolgozó céhes mestereinek és a céhen kívüli kontárok, házi iparosok termékeinek azonosságáról szólva említi meg a bakonybéli teknő, fatányér és famozsár készítő házi iparosokat is/4

A Széchenyi uradalomból Kántor Ferenc hagyatéki leltárában (1835) a gazdagon felszerelt parasztházban is volt fa edény: „Konyhában tálos, rajta lévő öt cserép tányérok 10 Xfa tányér 15 X (becsértéke) 1.13"70. Kardos Lászlónak az Őrség népi táplálkozásáról írott monográfiájában a fatányérok háztartásbeli használati módjáról is bővíthetjük ismereteinket.76 Hagyományos - a

XIX. század közepén még élő - szokás volt a menyasszonyi ládában hazulról elvitt háztartási eszközök között szereplő fatál.77 78 A disznótorban minden vendég elé fatányért tettek, amelyen a tálból kivett húst elmetélte magának. Ezt követően elvitték és csak az újabb pecsenyénél hozták vissza. A paszitán a korozsmapénzt az egybegyűltektől a legidősebb nőtlen koma gyűjtöt70 Juhász A. 1989.143.150-1., 156., 162., 164.

71 Kocsis Gy. 1997. 54-55., 96-98., 106-108., 124.,135-138., 143., 152-153., 157., 175-177., 182., 185., 192., 229., 244.

72 Jároli J. 1995.153.

73 Kemecsei L. 2001.199.

74 Hegyi I. 1986. 90.

75 Csatkai E. 1957. 308.

76 Kardos L. 1943. 207. A 150. ábrán egy korong alakú, széles peremu tányér es egy enyhen felfelé szélesedő peremű fatál rajzát közli.

77 Kardos L. 1943. 234.

78 Kardos L. 1943. 207-208.

223