Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)

Nagy Varga Vera: Fatárgyak és egyéb úrasztali eszközök a kárpátaljai református gyülekezetekben - Fából készült úrasztali edények

efe/c hordó fa tál latin megnevezése pedig catinum/patina. (A szerző szótára sárospataki tanítványainak másolataiban igen elterjedt volt az országban.)33

Kovács Béla syllabusában az orbis 'tányér', a patena 'tányér; kehelytányér' jelentéssel szerepel; a cibicilla pedig 'kerek asztal':34

Páriz Pápai latin-magyar szótárában (1762) a scutella egyaránt jelenthet kerek pajzsot vagy tálacskát. Az orbiculus jelentése lehet kerék' és 'tángyér karika is, amely alatt perem nélküli falapot ért a quadra pedig 'négy-szegű tányér'. A tryblum 'tál és tángyér*5', a cibilla jelentése 'kerek asztal vagy tángyér, mellyről esznek36.

Az oklevélszótárban a tál-gyártó patinarum seu scutellarum opifex.37 A Talgiartó (1576) családnév viselője azonban lehetett fatál vagy agyagtálkészítő is. A Metélő (1461) családnév kapcsolatban lehet a fa vésésével, faragásával foglalkozó mesterséggel: a nevek előfordulásának korai adatai Magyarország fában gazdag területein jelennek meg.38

Néhány elnevezés egyaránt vonatkozott fatányérra, illetve ennek kerek és négyszögletes formájára. Ezek között a tányérok között vannak, amelyekből mai nyelvhasználatunkban tálca lett és olyanok is amelyekből a konyhai előkészítő munkák fatáblái.39 A XVI. századi adatok az asztal és tányér funkciójának szoros összefüggésére figyelmeztetnek.40 A XV-XVI. századi paténa egyházi használatban jellegzetes formájú ostya és kenyérosztó tányér, a formával együtt a névhasználat is megőrződött.41 A latin scutella a középkori katolikus zsinati rendelkezés szerint a szükségkeresztelésnél alkalmazható edényforma. A skutella (tál) a magyar népnyelvben meghonosodott 'ételhordó' jelentésben Felső-Magyarországon, de pl. Szatmárcsekéről 'medence jelentéssel ismert.42

A lapító nagy területen ismert tájnyelvi kifejezés és rendszerint a sütés-főzés előkészítő műveletei során használt deszkalap.43 A köznyelvben ma inkább a tészta nyújtásáról, míg régebben lapításáról beszéltek. A székelypálfalvi fa- edénykészítő esztergályosok készítettek még nyeles falapot (puliszkalapittót)

33 Berrár J. - Károly S. 1984.

34 Kovács B. 1990.

35 A tányér/tángyér továbbá a tálnyér/tálnyír szóalakok is megtalálhatók a szótárban.

36 Papai Pariz, F. 1762., Berrár }.- Károly S. 1984.

37 Szamota I. - Zolnai Gy. 1902-6. 953.

38 Kázmér M. 1993. 729.,1039. A családnév lexikonban Metsző és Tokár családnév nem fordul elő.

39 Lásd részletesebben a kenyérvágó deszkákról írott részben.

40 K. Csilléry K. 1958. 3-4.

41 Takács B. 1988. A református egyházban használták az ón patenat kenyeroszto tányérként.

42 Kiss L. kutatási eredményeit idézi Nagy Varga V. 2001. 33.

43 ÚMTSZ III. 1992. 729.

219