Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)

Felhősné Csiszár Sarolta: XVII-XVIII. századi úrasztali terítők a kárpátaljai református templomokban

Vagyon hét keszkenő, egy patyolat négy arany virággal a széli pedig ugyancsak arany csipkével körül varrva vagyon. 2. Sűrű patyolat, veres se­lyemmel arannyal vegyest körül varrva. 3. Batiz, egvelges kék veres selyem­mel ezüst fonallal varrva (3. sz. fotó). 4. Egy fejér virágú tiszta selyem kék keszkenő. 5. Tiszta fejér slajer sima varrással. 6. Ismét más csupa fejér slajer. 7. Tiszta gyolcs kék selyemmel varrva. * * * Bár előírások nem voltak az úrasztali térítők alapanyagára vonatkozóan - mégis érvényesültek - a hagyomány és koronként a lakáskultúrában is használt textíliákra vonatkozó íratlan, de elfogadott törvények. A szakirodalomban töb­ben - különösen Takács Béla, V. Ember Mária és Palotay Gertrúd - kitértek erre, saját korábbi tapasztalataim és az eredeti forrás (a leltár) is megerősítette ezt a megállapítást. így az úrasztali és az egyéb templomi bútorok állandó letakarásá­ra szolgáló textíliák alapanyaga több száz éve rendszerint valamilyen vastag szőnyegszerű szövet, posztó, vastag brokát, plüss, bársony, sűrű damaszt vagy alábélelt csipke. A szertartáshoz kapcsolódók anyaga pedig többnyire finom ba- tiszt, füll, vékony vászon, csipke, damaszt vagy valamilyen selyem. A vagyonleltárakból - többek között - eligazítást kaptunk a református egyházban használt textilféleségek funkciójára vonatkozóan is. Utaltak arra, hogy a szent asztal megtérítéséhez kétféle textíliát használtak. Külön voltak abroszok az asztal leterítésére és külön abroszok, térítők és kendők a szent jegyek letakarásához. Külön volt térítője a keresztelő edénynek, voltak egy­házak, ahol használtak kehelytakarót is. Külön textíliát használtak a kenyér szállításához, néhány helyen tartottak kereszteléshez való szemtakarót és te­metéshez használatos gyászabroszt és ravatalterítőt is. Néhány leltár utalt arra is, hogy egy-egy gyülekezet általában két rendbe­li úrasztali terítővei rendelkezett. Muzsalyban pl. az „Első rendbeli"-hez 8, a „Második rendbeliéhez 7 darab terítő tartozott. Két rendbeli úrasztali fel­szerelése volt a beregvégardói egyháznak is, azaz „Két alkalmatossággal lehet fel készíteni az Asztalt abroszokkal, és keszkenőkkel''. A csepei egyház leltárából még azt is megtudhattuk, hogy a térítők egyik részét csak sátoros ünnepeken, másik részét csak adventi alkalmakkor használták. Összeírásunk során számos szép és bemutatásra is alkalmas úrasztali térítőt találtunk, de sajnálatosan a legkorábbiakból csak elvétve maradt meg egy-egy. Felmérésünk idején 95 egyházközségben találtunk úrasztali térítőkét. Ezekben összesen 2.388 darab különböző korú textíliát vettünk számba. Többségük, 2055 darab a XX. századból való. 241 darabot regisztráltunk a XIX. századból, 75-öt a XVIII. századból és 13 kézimunkát és egy sáhos ab­roszt a XVII. századból. Ennél korábbiakat már az 1808-as 1809-es leltár sem említett vagy legalábbis datált nem volt közöttük. 164

Next

/
Oldalképek
Tartalom