Máramaros-Ugocsa Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 1. Kárpátaljai Református Egyház 1. (Budapest, 1999)

A Máramaros-Ugocsai Egyházmegyében a századok folyamán megszűnt gyülekezetek

lós kormányzó nagybátyja, főgondnoksága idején Sztehlo Ottó tervei alapján helyre is állították a ősi templomot. Közben a reformátusság is megszaporodott. 1900-ban 80,1941-ben már megint csak 50 lélek volt itt református.

A gyülekezet utolsó lelkipásztora Horkay Barna volt, aki 1935-től - mint nagyszőllősi lelkész - látta el az itteni szolgálatokat 1987-ig. A templomot 1944 őszén ágyútalálat érte és megsérült. 1945-ben a harangot szovjet hatósági segédlettel a toronyból ellopták és egy ruszin faluba vitték. Horkay lelkészt 1947-ben - elsőként a kárpátaljai református lelkészek közül - több mint 7 esztendőre Szibériába hurcolták 1955-ben való hazatérése után sokat fáradozott az ardói templom megmentéséért, de hiába. 1968-ban a szovjet hatóság erőszaka lerombolta. Mivel kézi erővel nem bírtak a méter széles erős falakkal, T34-es tankokkal döntötték le a falakat. A törmeléket még a ruszin szekeresek sem voltak hajlandóak elszállítani, mondván: „nem veszik magukra az Isten átkát." Katonaságot rendeltek ki a romok eltakarítására. A templom helyére a helyi elöljárók kocsmát akartak építeni, de a lakosság tiltakozása miatt egy szovjet emlékmű került oda. Lerombolták az iskola és a parókia épületeit is. A második világháború idején még itt lakott 30 református Nagyszőllősre járt istentiszteletre. Az 1950-es, 60-as években egyre fogyatkozva, ma mindössze 4-5 református ember él itt. Lásd bővebben: Molnár 1997. 63.

M. A.

303