Máramaros-Ugocsa Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 1. Kárpátaljai Református Egyház 1. (Budapest, 1999)

A Máramaros-Ugocsai Egyházmegyében a századok folyamán megszűnt gyülekezetek

T aracköz A Técsőtől mintegy 10 km.-re fekvő helységben a XVIII. század közepe táján szerveződhetett meg a református egyház. Eleinte Pálosremetének a filiája volt. 1679-ből való úrasztali térítője bizonyítja az egyház fennállását, bár a XVII. századból egyetlen prédikátorát sem ismerjük. Ez bizonyára azért van, mert Apaffy erdélyi fejedelem idejében az egyház nem volt anyaegyház és így a sóalapítványból is csak Pálosremete, az anyaegyház jogán részesült. Ez a vidék akkoriban, de még a következő században is Erdély része volt. Az 1700-as évek elején a pálosremetei református egyház híveinek egy ré­sze - ismeretlen okból Szatmár megyébe költözött és megalapította Kőszegremete községet. Az otthon maradt hívek meg Csernátoni József lel­készüket követve Taraczközre mentek át, amely az ottani reformátusokkal együtt a gyülekezet anyaegyháza lett. Ettől kezdve szinte a század végéig is­merjük lelkészeinek nevét, ami az egyházi élet folyamatosságát jelenti és azt is, hogy anyaegyházként tartották számon. A falunak illetve a református gyülekezetnek Erdéllyel való kapcsolatára utal, hogy több lelkésze erdélyi származású volt, sőt 1739-ben Váradi János lelkészről azt jegyezték fel, hogy „Gróf Bethlen József udvari papja volt". Az 1790-es években önállósága megszűnt, Hosszúmező filiája lett és az is maradt az első világháborúig. 1902-ben 67,1915-ben 47 lelket tartottak itt szá­mon. 1941-ben már Técsőhöz tartozott, mint fiók egyház 50 lélekkel. Gondnoka volt az egyháznak az ősi földesúri család egyik leszármazottja: Réthy Gazda La­jos. Közvetlenül az orosz megszállás előtt 1944. augusztus 1-jén Taracköz kör­jegyzői összeírása 61 családban 179 református lelket mutatott ki. 1994-ben felkerestük a taracközi reformátusokat, illetve Sütő László pres­bitert, aki számon tart még 4 vagy 5 református családot, akik vasárnapon­ként eljárnak a técsői templomba. Elmondása szerint az utolsó konfirmáció 1945. május 10-én volt Taracközben. A régi kis gyülekezet emlékét a szépen bekerített temető fejfáin olvasható nevek őrzik és a falu közepén egy gondo­zatlan parkban még álló Réthy-kastély. A 80 éven felüli adatközlőnk tényként állapította meg: „Két gyermekem van. A menyem ruszin, a vejem is az. Dudásnak hívják ugyan, de magyarul nem tud. Igaz, most már kezd magyarul tanulni is. A reformátusok itt halál­304

Next

/
Oldalképek
Tartalom