Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)
1947-02-22 / 4. szám
molyán nem vett igazság, a 'csak szájjal hirdetett igazság megbénítja az embert. Az igazi neve ennek az. hogy hazugság. Csakhogy akit Jézus Így nevezett el: a hazugság atyja, az sokkal er&sebb és ravaszabb, semhogy megengedné, hogy ezt a meghasoml'ást egyszerűen éB becsületesen úgy nevezzük el, ahogy kellene: hazug ember vagy, hazug egyház vagy, hazug őrs’dg vagy, mást beszélsz és mást csinálsz, gonosz gondolkozásé bíró ‘lettél, térj meg! De a Sátán jön és kezdi magyarázni: nem olyan egyszerű a dolog, ö nagyon szereti a bonyo’ult dolgokat és nagy művésze annak, hogy az egyszerű dolgokat bonyolulttá tegye. Nem azt mondja, hogy hazug ember vagy, hanem böles, körültekrlntő, okos; hivatkozik a Bibliára is: hisz még az Ür Jézus is arra tanít, hogy mint a kígyó, úgy viselkedj: »legyetek okosak, win' a kígyók«. A Sátán tele van magyarázatokkal, bőséges mentségekkel és amikor ezt a hazug állapotot az ember már szeretné megszüntetni, akkor odaáll az útba a magyarázatokkal. Ügy el tudom képző’ni hogy ez a kedves, egyszerű gyülekezet, akiknek Jakab ír. hogy beleesett .a< csapdába, amikor a Sátán így okosította őket: «Szép. szép a. szeretet parancsa, do hát csak nem képzeled, hogy ezt olyan bolond tú’-á- sokha kell vinni, hogy egy aranygyűrűs, fénves ruhába öltözőt* férfi olyan legyen a számodra, minit egy koldus? Ezt biztosan nem is úgy kell érteni. Adni kell a látszatra is ...« Itt van az az elvileg keresztyén és gynlkor’ia'ban istentelen életforma, ami jellemzi a mi életünket (mert itt van a gyökere a bajnak) és amivel tele vannak a közös ségein.k is. E^yet szeretnék különösem kiemelni, hogy mikben mondtunk mi el’cnt magunknak. Eu egy dolgot szerelnék útra hangsúlyozni; Isten ítéletével szemben viselkedünk mi mégha Bontottan, kettős módon. Nem találkoztam 'Magyarrnsrágon olyan emberrel, aki elméletileg e1 ne ismerte volna, hogv ml Isten ítélete alatt vagyunk. Hogy az Isten ver m'nket, hogy az Isten haragos keze föl van emelve ellenünk, ezt mindenki elismeri, nem is lehet vitatkozni rajta, olyan nvilvánvüó. Aki. tudniillik e’1=meri. ho°y a világot az Is*en kormányozza az nem vonhatja kétségbe, hogy i‘t történt, egy s más, amire nem ’ehet mást mondani, mint ho«-y az Isten megh-.ra- gndott ránk és megvert, bennünket. Belső húzód ozással ne-v.n. de keservesen és nehezen, de P7,1 ITl^rjcI rt.-n «1 kell ismerni. De magokban eB-nt,mondanék. Es ezt. az ellentmond ást, ezt a helső megh*sen’ást o a —von nehéz megfogni mert a Sátán nagyon jó űrügyet, nyújt ennek a. magatartásnak: «Mi csak a, gonosznak mondnmk ellent.« Jó jó — mondják —. az T*t-n megvert bennünket. de azért a gonosz* nem focink tónak mondani és azért a gonosszal szemben állunk. Ügy-e, alig lehelt észrevenni, hogy hol itt a hibád Móri ez igaz: a gonosz- szál szembe kell állni. A Sátán tudja, a legnagyobb művészetitől csinálni azt, amit én úgy szoktam nevezni, hogy igazat hazudik. Hol van ebben a magatartásbm a hazugság? Ott, hogy nekünk csak ti mások bűnei fájnak. Azt mondjuk, hogy a gonosszal nem lehet megalkudni. De ilyenkor ki szokott önmagára gondolni? Mi mások nak a sötét gonoszságával akarunk szembeszállni. Ilyenkor mi szigorú bíráknak képzeljük magunkat, pedig gonosz gondolkozásé bírák lettünk. Mert először is. hát bírák vagyunk mi? Azt tanította nekünk az Isten, hogy mi vagyunk a föld bírái? Olvastátok ezt valahol a Szent- írásban? Olvastam pontosan ezt a mondatot, hogy i>az Isten bíró«. Ezt is, hogy: légy só és világosság. De hegy te bíráskodsz és gondosan csak a mások bűnei fölött? Nem veszed észre, hogy amint erre az útra rásiklottál, kiléptél az Isten vonatából, mert az Isten tőlünk nem a mások bűneit kéri számon, hanem a magunkét. Mikor Isten ítéletéből az köve‘kezne a Sz ntfrás szerint, hogy tar'sunk bünbávatot. ehelyett következik az, hogv «a gonosszal nem alkuszunk meg«. így sikerül a Sátánnak szembefordítani minket Isteninél, mert ö az. aki Ítél. Van még egy másik veszé’y is. Az. hogy ml azt a botot, amivel Is'pm ver minket, nem akarjuk elfogadni úgy. hogy az a bot Isten kezében van. Amikor Isten minket a. mi bűneinkért megítél, mi a botot tartjuk rossznak és töké’etpson ‘igazunk van. mert a bot nem jó. Ki gondolhat egyáltalán 'rrn hogy a verés jó? Nem azt hirdetjük mi, hogy az Taten ítélete alatt leírni gyönyörűség. A bot. az bot. de Isten kezében van. Ez az. ami ellen föl’ázad az ember. Elmé’e'ben elismeri azt, hogy Isten ítélete, a valóságban pedig fö^ázad Istennek ,aia ítélete ellen. Azt hiszem, mindenki érti, hogy most. mire gondolok. Amikor megtörténik az, hogy egv nép nem hallgat Tsten szavára, hanem a botot, el akarta, tö-mi, akkor beleütközik Ts*en karjába és ö törik üssz». Amikor a kereRztvén ember azt a furcsaságot műveli, hogy a hitet zügo’ódásszl ar imádságot pang szkodássál rvn sít', alkknr vnem tette*ek-e gonosz gondolkozásíj birákkál* Az a baj. hogy az egyház W akar prófétáim!. mintha nem Taten volna ar, események Ura, mintha az időkben, a itör'énésekhon. az eseményekben, a nemzetünk snrsá- h-m nem az Ür Taten döntött vo^na. hanem ö valahncrv k'eite'te volna ke-éhől a komiánvnidat és most, nekünk kell megmentenünk az ö ítéletével szemben a hazánkat, sőt aT Taten flgvét. Naivon nehéz doVokat írtam. Kedves plvesők. viza gá’játok meg ti magatok Tsten Tgáiéhűi és áljaitok oda ti mrgatok személy szerint az Tge ítélete alá. mart én hiszem, hogy az Isten most nekünk üzeni: «Nem mondtatok-e ellent magatoknak és nőm lőtteteke gonosz gondolkozóéi? bírókká?« EVANGELIZÁCIÓ ..............................................■ IMI...■Ilii«.....I I l GÁ VA. A körülbelül három és félezer lelkes tiszamenti nagyközségben ‘ezer református él.- Lelkipásztoruk Farkas Imre■ A gyülekezet templomát a németek felrobbantották, istentiszteletüket az iskola egyik tantermében tartják. Még a vencsellői evangélizáeió alatt kap! am a meghívást a gávai lelki- pásztortól. ügy állapodtunk meg, hogy az evangélizáeió február 7-től 14-ig fog .tartani. Sajnos, a hófúvás miatt a vonatközlekedés megakadt és így az evangélizáeió két nappal megrövidült. Csak február 9-én kezdődő't el- Mindennap délelőtt igetanulmányozást vezettem. Délután 6 órakor pedig evangólizá’.ó előadásokat tartottam. Az érdeklődés egyre nőit, úgy, hogy a körülbelül 300 férőhelyes iskolahelyiség kicsinek bizonyult. A tanterem ajtaját ki kellett venni, hogy a folyosón állók is hallhassák az evangéliumot. Már az első összejövetelen ígéretet kaptunk az Urlól. hogy ö: »nem titkolhatá el magát« (Márk 7:24) A délelőtti i.getanulmányok a Szentlélek munkájára tanítottak- Az esti evangélizáló előadás az első két nap az emberről, a második két nap a megtartó kegyelemről és a harmadik két nap az engedelmességről szólt. Megtapasztalhattuk mindannyian az evangélium ellenállhataitlan erejét. Húsz házi istentiszteletet tartottam, amelyen szintén egyre többen vettek részt. Külön csoportos összejövetelt tartottam az asszonyok, leányok, férfiak, fiúk és presbiterek részére. Az Isten Lelke láthatóan is elvégezte munkáját, sokan elindultak az Ur útján- Külön öröm volt számomra az a tapasztalat, hogy az az evangélium, amely egyes egyházi emberek számára igen sokszor megbotránkoz- ta'ás, a falusi atyafiak számára Istennek ereje. Majdnem mindem alkalommal előkerült a magyar lelki ébredés ügye. örvendetes volt a másfelekezetűek nn.gy érdeklődése is. __________ A í ran* ia protestánsok sajtóértekezlete Nemrégiben a franciaországi «protestáns sajtószindikátus« Protestáns Sajtónapokat rendezett. A konferenciák során került sor a szindikátus tagjainak megválás",tására is. Az új elnök; Albert Finet, a legnagyobb francia protestáns lapnak a »Reformé«- nak szerkesztője- A felszabadulás ó‘a a francia protestantizmus nagy mértékben köszönheti megerősödését sajtójának. A francia protestantizmus komoly áldozatokat hoz sajtója érdekében. (Bureau d’Information de la Presse Protestante, Paris.) MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS 7
