Magyar Református Ébredés, 1946 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1946-12-14 / 25. szám

2 MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS Mott Jánosról Az a hír, hogy a Nobel-alapítvány békedí.iának egyik ezávi részeseként Mott Jánost tüntette iki az alapítvány­tevő által annakidején a díjak odaíté­lésével megbízott stockholmi tudomá­nyos akadémia, fölfrissítette ennek az amerikai keresztyén vezérférfiúnak az emlékét világszerte mindazokban, akik az elmúlt évtizedek folyamán egy vagy más úton érintkezésbe jutottak vele és hálás emlékezetükben tartják azt, amit Isten után közvetlenül vagy közvetve az ő bizonyságtételének és fáradozásai­nak köszönhetnék. Ilyenek köztünk ma­gyarok között is szép számmal vannak. Mott János nevével és szolgálataival gyakran találkoztak közülünk .is 0'zok, akik különböző miagyar evangéliumi ügyeknek külföldi, nemzetközi kapcsola­tait figyelték vagy éppen munkálták. Legjobban azok ,a most már hatvanadik évük "felé közelgő, vagy azt már meg is haladott magyar keresztyének ismerik őt, — sokan egyházunknak is fontos őr­helyeken álló szolgái, — akik éppen akkor élték diákéveiket, vagy legalábbis ifjúságuk éveit, amikor iMott János, mint a Keresztyén Diákotk Világszövet­ségének főtitkára 1909-ben beutazta ha zánkat -és többhetes köztünk időzése alatt egyetemi és' főiskolai gócpontjainkon megvetette a magyar keresztyén diák- mozgalom fellendülésének az 'alapjait. Ennek a mozgalomnak a kezdetei vissza­nyúlnak ugyan már az előző évekre, de igazi kibontakozása innen datálható. A magyar evangéliumi lelki ébredés sok más forrásból is eredt. De minden elfo­gulatlan ismerője az elmúlt évtizedek egyházi történetének, bizonyára egy­hangúlag megállapíthatja, hogy az egyik leggazdagabban áradó ága, amely persze kölcsönösen kereszteződött az év­tizedek folyamán más ágakkal, ez a ke­resztyén diákmozgalom volt. Minden eredményében és hatásában, amivel ez -a mozgalom Isten kegyelméből' hozzá­járult ,a fokozódó magyar evangéliumi ébredéshez, benne van, tovább hat és gyümölcsözik Mott Jánosnak annakide­jén közöttünk végzett szolgálata. Akkor már 44 éves ember" volt és élete munkájának egy nagy részét elvégezte. Mint jogá-zd iákot érte őt el az az el- hivatás, amelyre odaszentejte magát en­gedelmesen: a külmissziő szolgálatára szóló. Beleüli ott az .akkor Amerikában már lendületesen baladó Önkéntes Moz­galomba, amely az egyetemek és főis­kolák soraiban toborozta a világmisszió szolgálatára a jelentkezőket. Az ameri­kai diákság körében végzett munkája hamarosan egyik vezetőjévé emelte őt általában is annak az evangéliumi moz­galomnak, amelyet Amerikában úgy is­mernek, mint a K. I. E. mozgalom diák­ágát, egyebütt pedig, mint keresztyén diákmozgalmat. Kiilmissziói sajátos el- hivatását nemsokára azzal elégíthette ki, hogy az amerikai K. I. E. »nemzet­közi bizottságának« a vezetője lőtt, amelynek feladatkörébe tartozik a K. I. E. munkáját a missziói területeken is ter­jeszteni és fejleszteni. Közben azonban megszületett az a gondolat, hogy a vi­lág több országában kifejlődött evan­géliumi diákmozgalmakat közös neve­zőre kellene hozni és egy közösségbe kellene foglalni. Első világkörüli útján, amelyet azóta már nagyon sok követett, Mott János élő is készítette ezt a ter­vet és 1895-ben megalakult a Keresztyén Diákok Világszövetsége, amelyet több évtizedeken át mint főtitkára, majd ké­sőbb, minit elnöke vezetett. Ez a szolgá­lata körülhordozta őt a világ minden táján, ahol egyetemi és főiskolai élet van s amilyen hálásak lehetünk mi is azért, amit diákságunk révén beleépí­tett Isten országának köztünk fejlődő ügyébe, ugyanolyan hálával gondolhat­nak vissza hasonló szolgálataira észak­tól délig és nyugattól keletig minden más ország keresztyénéi is. A diákmozgalom nemzetközi szolgá­latát kérőbb fiatalabb erőknek adva át. a K. I. E. Viliágbizottságának az elnöki vezetése vette igénybe és ezen a réven is világszerte hálásan tisztelt vezetőjévé vált az evangéliumi ifjúsági ügynek. A huszas években ezen a címen is köztünk időzött .egyszer, amikor a K. I. E. Világ- bizottsága Budapesten tartotta egyik gyűlését. Legnagyobb szolgálata azonban alig­hanem .az volt, amelynek élete második felében szentelte erejének javarészét. S ez megint egyenesen a külmissziő ügyé­nek szólt. Sohasem lett belőle olyan k ülm i sszi onáríus, aki valahol a nem- keresztyén Világban mtegtelepédvei, ott huzamosan munkálhatja a keresztyén egyházi életnek kialakulását. Csak uta­zó magvetője volt az Evangéliumnak számos kínjai, indiai, japáni stb.. láto­gatása alkalmával, amikor diákók és ifjak tízezreit ragadhatta meg bizony­ságtételével. De megadatott neki elérnie azt a nagy eredményt, legalább is az oroszlánrész az övé volt belőle, hogy ma már a misszió lelki világhadjárata nem egymástól különálló vállalkozások tömkelegéből áll, mint hosszú időkön át, hanem egységes tervek szerint, egysé­ges irányítás alá összefogott egységes szolgálata a világ evangéliumi keresz- Ityénségének az egész világ Krisztusnak való meghódítására. Mott János volt az elnöke az első Nemzetközi Missziói Kon­ferenciának (1910), amelyen a külmisz- szióval foglalkozó egyháziak és társula­tok először jöttek össze, hogy közös ügyükké tegyék a világ evangélizálá- sát, s azóta is ő az elnöke az ebből ki­alakult ' Nemzetközi Missziói Tanácsnak, Ez az összefogás kii'akult az egyes ne­vezetesebb missziói területeken kiilön- külön is: kifejlődött Kínának, JudiániiK, Afrikának stb. részére egy-egy olyan Misi.-aló: Tanács, amely te:-vszeriiség3it és egységet visz bele az ott folyó misz- sziói munkába. Ezeknek a megszerve­zése és gyűléseiken a Nemzetközi Misz- sziöi Tanács nevében való elnöklése szintén körülvezette Mott Jánost né­hányszor a földkerekségén. Van a Misz- sziói Tanácsnak egy külön bizottsága, amelyik a zsidók közötti missziói szol­gálatba igyekszik egységet jós együtt­működést vinni. “ Ennék egy 1927-ben Budapesten tartott nemzetközi gyűlésén elnökölvén, szintén hosszabb látogatást tett nálunk Mott János, ekkor is fel­használva az alkalmat a diákság köré­ben való evangélizálásra. Mindezekből máris szédületes arányo­kat kitöltő munkásság bonlakozhatik ki mindenkinek a szeme előtt. De ezzel nem merítettük ki Mólt János munkás­ságát. Utalhatunk még könyveinek egész sorára, amelyeket a keresztyén- ség világmisszió járnak szolgálatában írr,; az amerikai egyházi életben, különböző »laikus-mozgalmakban«, evangélizáló kampányokban, az ökumenikus moz galmiákhan stb. végzett szolgálataira.. . Mindehhez, mondhatná valaki, való­ban amerikai lendület és táglátókörűsSg •kellett. Mott János valóban jellegzetes képviselője az amerikai keresztyénség­Ő pedig felelvén, monda ne'kik: Igazán jövendölt fc- lőletek, képmutatók felől Ésaiás próféta, amint meg van írva: Ez a nép ajkával tisztel engem, a szívok pe­dig távol van tőlem. Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat taníta­nak, amelyek embereknek parancsolatai. Mert az Is­ten parancsolatját elhagy­va, az embere'k rendelését tartjátok meg, korsóknak és poharaknak mosását: és sok egyéb efféléket csele- kesztek. És monda nékik: Az Isten parancsolatját szépen félre teszitek, azért, hogy a magatok rendeléseit tartsátok meg. Márk 7:6—9. Jézus igehirdetésében nemesak ma. gyarázza és idézi az ószövetségi kije­lentést, hanem ime értelmezi és alkal­mazza is a próféciát. A régi prófécia tehát lehet most érvényes, most egye. nesen valakihez szóló. Advent prófétai időszak. Vájjon a mi igehirdetésünk tudja-e és meri-e alkal. mazni a régi próféciát magunk ellen? Ha mi valami oknál fogva nem tennénk is meg, imé, itt van Jézus alkalmazása. Nem kerülhettük el. Bibliaolvasásunk során csak el kellett olvasnunk és megállanunk felette. Ne sikoljunk el felette, hanem most néhány pillanatra elmélkedjünk együtt róla az Ur színe . előtt. »Isten hiábavaló tiszteletének« az esete forog fenn. A hiábavaló dolgok, a felesleges utak és tettek mindig keL lemetlenek. Olyankor,' amikor egyéb­ként is sürget az idő szükséges dolgok megcselekvésére és utak megtételére, melk, amelynek személy szerint a mer thodi&ta felekezetéhez tartozik. Óriási munkabírás is kellett természetesen eh­hez a »teljesítményhez«. Nagy szolgála­tához valóban megfelelő testi szerszá­mot is kapott': robusztus, szálas terme­tével még most, 81. életévében is jól bírja a szakadatlan munka és utazgatás fáradalmait. De igazi titka eünok a munkában és eredményekben gazdag életnek másban van. Amikor egyik fia, aki szintén a misszió szolgálatára szen­telte életét, egyszer megrendült elhatá­rozásában és azzal a kérdéssel fordult hozzá: »Atyám, van nekünk olyan ke- resztyénségünk, amelyet érdemes - pro­pagálni?« — ő azt felelte neki: »Fiaim, olyan Krisztusiunk van, akit érdemes propagálni!« Most egy tekintélyes, nemzetközileg tisztelt világi forum is elismerte, hogy a világ békéjének érdekében érdemes volt Mott Jánosnak »Krisztust propa­gálni«. Mi tudjuk, hogy sok másért is érdemes. Valójában semmit sem érde­mes csinálni, ami nem ezt a célt szol­gálja. Ezt azonban érdemes egy egész életen át minden erővel és igyekezettel. A napokban érdekes megbeszélést folytattunk egy nagyon okos és életét a szociális munkának szentelt reformá­tus asszonnyal. Azt kellett megvilágíta­nunk, mi a különbség a Református Nőszövetség és minden más társadalmi szerv szociális munkája között. A beszélgetés kapcsán kiderült, hogy az a nagy eltérés, amely a világ és az egyházi szociális segítés lényegében van, nem világos sok ember előtt, s így örömmel fogadtuk az Ébredés ál­tal felkínált helyet és alkalmat ennek tisztázására. Beteg társadalmunknak gyógyítását tűzte ki céljául sok emberbaráti alaku­lat, mely szociális munkát végez itt nálunk és máshol is szerte a világban, törekvésük az emberiség testi és szel­lemi igényeinek minél tökéletesebb ki­elégítése. Elégedettebb, boldogabb em­bert és békésebb világot remélnek attól, ha magosabb bért, kevesebb mun­kálni, hiába imádkozni, adakozni, ke gyeskedni, hiába tartani fenn egyházat hiába végezni missziót, — mind lehet séges ezek alapján. Semmi más nem kell hozzá: csak Isten parancsainak elhagyása és helyettük emberi rendelé sek megtartása. Legyünk őszinték é legalább valljuk be, hogy történne ilyesmik mostan is, mi nálunk is. Nagyobb a tekintélye még egyház5 sőt missziói területeken is az embe. rendelkezéseknek, nyilatkozatoknak, ki vánságoknak, mint Isten parancsolatai nak. Az Ige egyháza és szolgái lennénk mégis elvi és gyakorlati kérdésekkel egyaránt döntőbb, hogy ez vagy az mit mondott, liogyan vélekedik, min rendelkezik. Szoktuk mondogatni: »Hi tünk és cselekedeteink zsinórmértéke. Szentírás«, — de közben még tudató san is készek vagyunk mentegetni magyarázgatni nyilvánvaló más véle menyünket és engedetlenségeinket.. Vigyázat, mert aki inkább enged em bereknek, hogy nem az Istennek, anna istentisztelete lesz hiábavaló. Isten parancsolatait »szépen« íélr teszitek, mondja némi gúnnyal Jézus Ez benne a felháborító, hogy »szépen« finoman, elegánsak, kegyesen, szint istentiszteletként. Esetleg egyházi tör vényben, vagy prédikációban, misszió és evangélizációs gyakorlatban. Ső imádságban és misszionálás közben is Jaj, de borzasztó! Pedig így van! Ha ragszik ránk miatta az Isten. Mit csodáljunk? Ebben az adventba számoljuk fel az emberi és magun rendeléseit. Egyébként Jézus ellenün alkalmazza a régi próféciát, talán ép pen karácsonykor. Doulos Karácsonyi Biblia Akció A Magyar Biblia Társulat lehetővé szeretné tenni, hogy mindenki tudjon karácsonyra szeretteinek Bibliát aján­dékozni. Ezért az ajándékozásra alkal­mas finom Bibliák árát 1946 december 1-től átlagosan 50%!kal mérsékelte. Ezek szerint a kapható Bibliák áré így alakul: Indiai papírra nyomott egész- vászon Zsebbiblia (ennek az ára változatlan) .............20.— Ft Ar anyszélű, indiai papírra nyomott Biblia egész mű­bőrkötésben ...............................35.— Ft Ugyanez, fekete félbőrkötésben 40.— Fi Ugyanez, egész chagrin bőr kötésben ....................................50.— Ft Ugyanez, fekete vagy barna antilopbőrbe kötve, arany táblával.......................... . • 60.— Ft A megrendelés módja: a megrendelt • Biblia árát bianco csekklapon a Ma gyár Biblia Társulat, Budapest, 30.330- sz. csekkszámlára kell befizetni. A megrendelt Bibliákat a rendelők há rom napon belül ajánlott levélként megkapják. kát s nagyobb anyagi jólétet sikerű! számukra biztoaítanioik. Bennünk a tapasztalat kétségeiket tá­maszt aziránt, hogy ennek a célnak eléréséhez ez-e az igazi eszköz. Vájjon a -magukat ezért az ügyért elégető, tiszfaszándékú, lelkes embereik csakugyan hisznek abban, hogy e* megoldás? Vájjon csakugyan nem lát­ják a lyukat az edényen, melyen a beléöntött tartalom folyton elfolyik? Vájjon csakugyan nem látják a dolgok mélyén a baj igazi okát? Vájjon meg lehet hékíteni egy ego centrikus embert a sorsával, ha akár­milyen anyagi javakhoz juthat is? Vagy van olyan magas foka a jólétnek, mely egy én-központú embert kielégít? Ma az emberi társadalmának betegsége nem újkeletű. Sok ezeréves és n'eim i* gyógyítja más, csak a halál. A keneszthalál. Mert halál nélkül nincs feltámadás és. a feltámadott Krisztus nélkül nincs gyógyulás. Ez a világ Nélküle segít- hetetlen, akár jólét van benne, akár ezűikölködés. Ez a világ Nélküle a számtani haladvány törvényszerűségé­vel siet a kárhoaalt'ba és nem segít rajta sem a magasabb bér, sem a kevesebb munkaidő', de még a kényelem, a mű­veltség, a jog, és a politikai szabadság sem. V A világnak el kell pusztulnia s a vi­lág fiának el kell kárhoznia »Ama na­pon«, amikor Ö visszajön »ítélni eleve­neket és holtakat«. Gyógyulás, új élet pedig csak a Vele feltámadottakra vár. akik nem élnek többé, hanem él ben­nük a Krisztus. A bálványimádó ember számára mit ér a szociális jólét, mikor a bálványok bálványa, az ÉN: kielégíthetetlen. Az ÉN, aiki elnyeli és megemészti az éle­tünk minden lehetőségét a békességre, boldogságra. Az ÉN, aki kizár az üd­vösségből. Szociális munka, embanszerető, segítő készség, amely csak kenyeret ad Nél­küle, sohasem ad 'eleget és úgy, hogy azt ne legyen nehéz elfogadni. Mi nem hisszük, hogy egy jottát. is segíthetünk, vagy javíthatunk emberi sorson Nélküle és ha szeretettel szol­gálunk embertársainknak, az a szeretet és szolgálat nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy az egyetlen Életet adó táp­lálékhoz, a Mennyei (kenyérhez segít­sük el őket. Szeretet nélkül nincs szolgálat és tűi emberek dehogy is tudjuk egymást sze­retni Nélküle! Dehogy is tudjuk egy más terhét hordozni, egymás gonosz­ságát bosszulatlanul hagyni, irigységét elviselni. hűtlenségét megbocsátani. Dehogy tudunk mi úgy nyújtani segítő­kezet egymás felé a magunk erejéből, hogy az sebet ne üssön. Gyógyító munkát ebben a beteg tár­sadalomban egyedül Vele lehet végezni úgy, ha »kezem Keze«. Az éhes, nyomorgó emhertömegeknek miifden kenyérnél nagyobb szükségük van »az egy szükséges dologra«. Arra. hogy oda tudjanak borulni az Ő meg feszített lábaihoz s megbékélve sorsuk kai egyedül Tőle kérjék és várják a. felszabadulást. Együtt az Úr színe előtt Az alkalmazott prófécia egyenesen bún. Hiába tisztelni Istent 4«».nlnnikn IlinKn 1 Dr. Victor János Szociális munka Nélküle vagy Vele — Zsindelyné Tüdős Klára —

Next

/
Oldalképek
Tartalom