Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.
A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.
236. 1619. augusztus 6. Pozsony. Armbruszter Ferenc Thurzó Imréhez. Beszámol a németországi, cseh és morva eseményekről megtudott híreiről, azután röviden az országgyűlés tárgyalásáról ír. A katholikusok semmiképen sem akarják a vallásügyi sérelmeket megszüntetni, ami ellen az ev. státus protestált és most hazamenni készül. Eredeti, sajátkezű levél, zárlatán címeres, piros viaszpecséttel. — Irreg. 8. fasc. — Kiadva: Tört. Tár. 1881. évf. 95. 1. 237. 1619. augusztus 8. Pozsony. Plathy Ferenc Thurzó Szaniszlóhoz. Az ura levelében foglaltakat közölte Sándor Jánossal, Szerdahelyi Mihálylyal és Dávid Jánossal, akik az országgyűlés befejezése után bővebben fognak erről az ügyről Thurzóval tárgyalni és kérik, hogy addig ne írjon róla a vármegyéknek. Azt a tervét, hogy a Pozsonyban jelenlevő ev. urak és követek együttesen írjanak az erdélyi fejedelemnek, szintén elhalasztandónak tartják. A religio ügye nem halad, mert a katholikusok nem engednek. — A nem közölt részben a morva és cseh dolgok állásáról ír. Eredeti, sajátkezű levél, zárlatán címeres, piros viaszpecséttel. — Irreg. 5. fasc. Illustris ac magnifice Domine, Comes, Domine mihi semper gratiosissime. Servitiorum meorum humilium deditissimam subiectionem. Az Nagod lewelit nekem megh adak, meliben mit paranchollion Nagod, megh értettem. Az Nagod akaratiat ma yo regweí Sándor János 1 vramnak, Zerdahely Mihali 2 vramnak es Dawyd János 3 vramnak megh montam. Eo kgmek eleget discuraltak azon dologrul es teöb feö embereckelis, kiket eö kgmek gondoltak, keözlettek, es egyenlő akaratbul azt találtak, hogi it nem szöksegh azt eleö hozni az keoueteknek, sem penigh az varmegieknek mingiart 1 Trencsénmegyei birtokos. Thurzó György híve és végrendeletének egyik végrehajtója. Bethlen megbízásából Thurzó Szaniszlóval együtt résztvesz a nikolsburgi béketárgyalásokon. 2 1603-tól Nyitramegye alispánja s a jelen pozsonyi országgyűlésen követe. A család ősi birtokán Nyitraszerdahelyen védelmük alatt terjedt a protestantizmus, mígnem ez az ág a század végén a kath. vallásra tért át. 3 Trencsénmegyei alispán, Trencsénmegye követe.