Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

ne hadgion, de talallion modot Nagod oltalmunkban, meli mellet maradhassunk megh igaz vallásunkban es hazunkban bekesegössen, az orzagh végezése zerent zabád leuen a religionak exercitiumya az magiar Corona alatt. Varunk azért Isten utan minden oltalmat es erre kegielmes valazt Nagodtul. Ill-mae C-nis V-ae humillimi clientes cives Warasdienses evangelicae professionis, nominatim Nicolaus Nagj alias Galetich, Hyeronimus Zersich, Joannes Sawer, Gasparus Pfeifer, Blasius Strobel, Jacobus Swanczer, Georgius Pollin, Ambrosius Niell, Joannes Fleisman, Andreas Goltsmid, Joannes Bandrer, Apolonia Lidauerin vidua, Elizabet relicta quondam Georgii Giwricsko et Isac Balbiorer.

1 182. 1615. november 9. Brandeis. Mátyás király mandátuma Thurzó Györgyhöz. A turóci prépostsághoz tartozó némely helyeken a colonusok az esztergomi érsek, Forgách elhalálozása után önkényesen prédikátorokat hívtak be. Ennek megakadályozására parancsot adott Hetesi Pethe Lászlónak, Thurzónak pedig meghagyja, hogy amennyire a szükség kívánja, legyen Pethének segítségére. Eredeti mandátum, zárlatán papirfelzetes viaszpecséttel. — Fasc. 19. No. 29. Matthias Dei gratia electus Romanorum imperátor, semper augustus ac Germaniae, Hungáriáé, Bohemiae etc. rex etc. Spectabilis ac magnifice Fidelis nobis sincere dilecte. Ex certa nonnullorum fidelium nostrorum relatione maiestati nostrae innotuit, in quibusdam locis bonorum ad Praeposituram Thurocziensem 1 pertinentium, subditos et colonos post decessum fidelis nostri, quondam cardinalis et archiepiscopi Strigoniensis,

2 nulla facta cuiuspiam requisitione, neglectis et omissis ordinariis eorum parochis, alios sibi duntaxat libitos, authoritate et licentia privata, superinduxisse concionatores. Quod eorum factum cum voluntati nostrae benignae et 1 Az előzményekre és a szereplő személyekre v. ö. a 172—176. számokat a hozzájuk tartozó jegyzetekkel. 1 A turóci prépostságot Znióváralján IV. Béla alapította 1252-ben a premontrei kanonokrend számára. Rudolf 1586-ban a jezsuitáknak adta. Csakhamar azonban ellenük fordult a megye és az ország urainak a hangulata és félni kellett attól, hogy az 1600-as országgyűlésen megrendszabályozásukat fogják követelni. Ezt megelőzendő, felhívja a király az ország főpapjait és főurait, közöttük Thurzó Györgyöt és Illésházy Istvánt, hogy a jezsuiták elleni hangulatot igyekezzenek kedvezőbbre fordítani. (HK, Hoffinanz Ungarn, 1600. febr. 24.) Hiteles hely volt. (Rupp i. m. I. 2. 673. 1.) 2 Forgách Ferenc. Megh. 1615. okt. 16.