Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

debito nostro respectui adversetur, tolerari minimé volumus, ut sub­diti et coloni nostri in eiusmodi licentiam impune prolabantur. De­mandamus fideli nostro magnifico Ladislao Pethe de Hethés, 3 ut emendationem eius rei diligenter curet, efficiatque, ut subditi nostri intra metas et cancellos suarum partium sese contineant, neque extra munia colonicalia evagentur. Iniungentes pariter, ut si aliqua in re adminiculo Fidelitatis Vestrae necesse habuerit, superinde pro ha­benda debita assistentia tempestive requirat. 4 Quod ut praestetis, benigne vos requirimus. Ac in reliquo gratia nostra vobis clementer propensi manemus, Datum in arce nostra regia Brandeis die 9. mensis Novembris anno Domini 1615. Matthias m. p. Ltaurentius] Ferenczffy m. p. 5 Kívül egykorú feljegyzés: Exhibitae Posony 15. Novembris 1615. De con­cionatorum iuxta libitum colonorum praepositurae Turocziensis introductione. 183. 1615. december íj. Váralja. Xilander István váraljai prédikátor Thurzó Györgyhöz. Közli a nádorral Lubomirski Szaniszló sztaroszta, ül. alkapitányai Gemb­czinski és Mienkitzki által vele és a többi ev. prédikátorokkal szemben elköve­tett újabb sérelmeket. Beleegyezésükkel, olykor tudtuk nélkül is, officiálisaik is állandóan sanyargatják a minden védelem nélkül álló prédikátorokat, az egyházi javakat elveszik, őket magukat elűzik s helyükre kath. papokat ültetnek, mint ez legutóbb Olasziban és Gnézdán megtörtént. Pedig a lengyel királynak az egy­házakhoz semmi joga nincsen, mert úgy ezek mint lelkészei a magyar király védelme alatt állanak. Kéri, hogy védje meg az ártatlan prédikátorokat a zak­latok ellen. Eredeti, sajátkezű levél, zárlatán papirfelzetes, címeres viaszpecséttel. — Irreg. 2. fasc. Illustrissime Comes ac Domine Domine et Patrone omni ho­noris cultu suspiciende, salutem veram animae et corporis, felicem et 3 Márton kalocsai érsek testvére. A felsőmagyarországi mezei hadak fő­kapitánya, majd 1612 ápr. 16-tól haláláig 1617. nov. 17-ig a pozsonyi kamara elnöke. E tisztségében köteles őrködni, hogy a kath. vallás sehol hátrányt ne szenvedjen és a királyi városokban, valamint a királyi várakban és a hozzájuk tartozó területeken a kath. hit erősödjék. Pázmánynak hű munkatársa. (V. ö. a nógrádmegyei Nagyoroszi református és katholikus lakói között kitört viszályt a prédikátor bevitele miatt. A nagy vita 1615—17 között folyt s nagy szerep jutott benne Pethének, mint a kamara elnökének, ő állította ki 1617. május 1-én a két fél megegyezéséről a bizonyságlevelet. Acta Publica 33/10—14., továbbá a 200. számot.) 4 A mandátum ugyancsak nov. 9.-ről kelt. (Benignae resolutiones. Kincst. oszt.) 5 Magyar udvari kancelláriai titkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom