Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.
A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.
Keltezetlen. [1602. június /<?. után.] Thurzó György Mátyás főherceghez. Június 16.-áról hozzáintézett levelében a f eis ómagyar országi főkapitányságra vonatkozó articulusokat mindenben elfogadja, csupán azt kéri, hogy, valamint elődeinek, Forgách Simonnak, Dobó Ferencnek és Pálffy Miklósnak, úgy neki is engedtessék meg, hogy, ha nyilvánosan nem, legalább saját házában tarthasson hitén levő prédikátort. A kath. vallás ügyeibe egyébként nem fog beleavatkozni és arra fog törekedni, hogy ellene e téren semmi panasz ne legyen. Fogalmazvány. — Fasc. 24. No. 15. (Melléklet.) Serenissime. Decima sexta huius mensis Junii, Vienna a S-te V-a dominó meo clementissimo ad me benigne scriptas literas 1 hodie hic Tyrnauiae in reditu meo Posonio, ubi cum aliis S-ae M-tis C-ae consiliariis praesens eram, ea, qua par fűit, humilitate accepi. Quantum itaque ad articulos, quos mihi S. V. benigne exhibendum esse curavit, attinet, iis, ut postremo sunt descripti, mecumque conclusi, omnibus módis, pro posse, me satisfacere enitar. Sperans S-am M-tem et S-tem V-am meorum laborum, servitiorumque fidelissimorum hactenus praestitorum et posthac praestandorum condignam rationem et imo in futurum habituros. Quemadmodum autem aliis partium istarum regni capitaneis dominis Simoni Forgach, 2 Francisco Dobó 3 et semper dominó Ni[colao] Pálffy 4 instructio de negotio religionis data fűit, ita et ego simili articulo ero contentus, quod si vero simili ratione, ut reliquis praedecessoribus meis, publice conciones confessionis Augustanae non concederentur, privatum in nospitio tarnen vei concionatorem meae confessionis alendum mihi S-am M-tem ac S-tem V-am clementer concessuros omnino confido. 1 L. a 9. számnál. • 3 Katonai pályafutása 1551-ben Lippánál kezdődik és 1556-ban lett dunáninneni és újvári főkapitány. 1596-ban főpohárnoki méltóságot kap. Megh. 1598-ban. Élete végéig megmarad protestánsnak. (Sörös Pongrác: Ghimesi Forgách Simon. Századok 1899. 595., 698. 11. — Bártfai Szabó László: A Hunt Paznan nemzetségbeli Forgách család története. Esztergom, 1910. 235. s köv. 11.) 3 Korán az udvarba kerül, majd lévai főkapitánnyá és Barsmegye főispánjává neveztetik ki. Forgách Simon után 1582-ben lesz dunáninneni és újvári főkapitány és e tisztet viseli 1588-ig. 1597-ben haditanácsosi kinevezését nem fogadja el. Megh. 1602. szept. 15.-én. Kitűnő jellemzése található Takáts Sándor: Régi magyar kapitányok és generálisok. 2. kiad. é. n. 379. 1. 4 Szül. 1552. aug. 10. 1581-ben főkamarás, 1582-ben belső királyi tanácsos, 1584-ben komáromi főkapitány, 1589. jún. 1.-én (Fasc. 34. No. 43.) dunáninneni és újvári főkapitány, 1598-ban hajtja végre bravúros tettét, Győrt viszszafoglalja a töröktől. 1600. április 23.-án halt meg. Ügy ő, bár kath. volt mint két elődje a protestáns egyházakat kapitányságaik területén pártfogolták. (Jedlicska Pál: Erdődi Báró Pálffy Miklós. Századok 1882. 441. 1. és Adatok Erdődi Báró Pálffy Miklós, a győri hősnek életrajzához és korához. Eger, 1897.)
