Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

cutis liberis cum tota illustrissima familia diu salvam et florentem tueri et his ecclesiis politiis ac universae patriae diu superstitem esse dignetur, propter nominis suae glóriám et reipublicae utilitatem. Datum in Cubin inferiori, 17. Februarii anno instauratae nostrae per Jesum Christum salutis 1611.

4 Ill-mam ac M-am D-nem V-am reverenter colens ac pro eadem indefesse orans Jacobus Lieuius indignus servus Jesu Christi et minister ecclesiae Cubiniensis.

1 104. Keltezetlen. Í1611. elején.] Galgóc városa Thurzó Szaniszlóhoz. Kérik Thurzót, engedje meg nekik, hogy a Wittenbergből nem régen hazatért Hodikius Jánost, amint azt már régebben elhatározták, iskolájuk élére állíthassák. Mivel iskolájukban már előbb is tanított, ismerik kiválóságát. Eredeti levél. — Irreg. 4. fasc. Spectabilis ac magnifice Domine, Domine nobis gratiosissime. Servitiorum nostrorum, ut perennium, ita fidelium debitam, humillimamque subiectionem in gratiam M-tiae V-ae. Res ipsa monet, pietas suadet, iuventutis ita domesticae, quam exterae in dies magis, magisque accrescentis numerus urget et summopere orat, ut vel tandem iam ludo nostro literario hisce novercantis fortunae temporibus iam pene desolato, pium quempiam et doctum, ceterisque virtutibus clarum praeficiamus moderatorem, prout etiam hactenus de eo anxie fuimus solliciti et sumptuum quoque in inquirendo eiuscemodi hominis iacturam fecimus nonnullam, ad pristinum illum laudabilem scholam nostram reducere cupientes statum.

1 Tali vero in universo confessionis Augustanae 4 Alsókubini diakónussá Thurzó 1608-ban Crellius Andrást promoveálta. (Árv. lt. Fasc. 198. No. 43.) 1 A galgóci iskolát Thurzó Elek alapította és Franki első tanítóját 1580 körül jegyzi fel. (V. ö. Franki Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Bpest, 1873. 95. 1.) 1601-ben Thurzó Szaniszló, Miklós és Kristóf az iskolát újjászervezik és 14 pontban állapítják meg az új iskolai rendet. Az iskola tót, magyar és német nyelvű, ehhez képest három rektor áll az élén, rektor azonban csak az lehet, aki a Liber Concordiae-t aláírta, tehát ez az iskola tiszta lutheri szellemének biztosítéka. Pontosan szabályozzák továbbá a tanítás rendjét, módját és a nyilvános vitatkozásokat, a tanítók és tanulók ellátását stb. (Acta Publica 42/2.) 1604-ben Malus Pál és Praetorius János állanak az iskola élén mint szláv és germán rektorok. (V. ö. a 32. 1. 4. jegyzetét.) Malus Pálnak 1606. március első felében történt halála után Thurzó, „priusquam iuventus