Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XV. Budapest 1934.

A Thurzó-levéltár egyháztörténeti iratai 1-265.

contubernio ab iniqua sorte nobis denegato viro istius viro-iuvenis nuper ex amplissimo literarum mercatu reversi, de cuius animi dotibus iam olim nobis optime constitit, avidissime praestolabamur adventum et ipsum scholae nostrae cum clementi annuentia M-tiae V-ae praeficiendum iam pridem decreveramus. Sed quia magnificae D-nis V-ae longe diversam in eo intelleximus voluntatem, licet semel iam repulsam passi simus, imitati tamen obedientes filios, qui apud pium patrem semel atque iterum petita denegantem identidem, donec (si in toto minus in parte tamen) voti compotes fiant, precibus instare non erubescunt. Nos quoque confisi in M-tiae V-ae, qua erga suos fideles subditos affecta est, dementia, etiam hac vice ratione iuvenis eiusdem magnificam D-nem V-am requirere non sumus veriti, eandem summis exorantes precibus, dignetur eruditione ipsius, si per integri anni spatium fieri nequit, saltem per unum semestre nobis perfrui, gratiose concedere, donec in bonum ordinem dicta schola nostra redigatur et interim etiam modernus collega et genus et formám deinceps regendi eandem et iuventutem docendi inhibere possit. Factura Deo inprimis rem quamgratissimam, nobis peramabilem et iuventuti longe utilissimam. In reliquo tandem bene et feliciter quam diutissime valere exoptamus et ad praemissa benignam resolutionem expectamus. Sp-is ac M-ae D-nis V-ae subditi humillimi iudices et iurati ci[ves] totaque communitas civitatis] Gal[gocziensis]. Feljegyzések a levél hátlapján Vitéz Imre írásával: Anno 1611. Ex parte Hodiky Galgociensi. — Thurzó Szaniszló írásával: Verb'aliter respondi, cui fidem adhibeant. scholastica dispergatur", meghívja Fidicinis Miklóst, a biccsei iskola volt rektorát, aki a hajdúk miatt elhagyta Bicesét. Ez azonban nem jött ide, hanem a békésebb idők beálltával ismét visszatért Biccsére. (Árv. lt. Fasc. 198. No. 24.). A Bocskay-féle felkelés lecsendesülése után Thurzó ismét kiváló tanerőkről gon doskodott, sőt 1624-ben új épületet emeltetett az iskolának. A reá fordított költségek egy részéről fennmaradt egy kimutatás (M. Nemz. Múzeum levélt. Törzsanyag. 1624. Ratio super perceptione et erogatione.. .)', amely adatokat tartalmaz az iskola felszerelésére és beosztására. Az iskola történetét vázolta Follajtár Ernő: A galgóci háromnyelvű gimnázium. Komárom, 1933. Különlenyomat a Nemzeti Kultúra 1933. évi 2—3. sz.-ból. A rövid tanulmány sok hiányt és tévedést tartalmaz. 2 Hodikius János. Szül. 1585, megh. 1642. A galgóci iskolában tanult maga is, majd Wittenbergbe ment és itt 1610. szept. 9.-én magisterré avattatott. (Magy. Prot. Egyháztört. Adattár. 1930. évf. 115. 1.) Wittenbergi tanulmányútja előtt már tanított is Galgócon, de visszatérése után Thurzó Szaniszló semptei iskolájába vitte rektornak. (1612. okt. 29.-én Semptén Thurzó Szaniszlóhoz kelt levele. Irreg. 10. fasc.) Ezután a biccsei iskolába került, majd a trencséni egyház élére. 1619-ben Lány halála után pedig Trenosén-, Liptó- és Árvamegyék superintendensévé választatott. — Életrajzát 1. Schmal i. m. 16—19. 11.