Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XI. Budapest 1927.

94. sz. Miskolczi Csulyak István Diarium-ából. - 1. Miskolczi Csulyak István önéletrajza

Octobris dextri pedis dolorem ad 26. Novembris passa est, quo die primum paulatim templum domini ingredi cepit. Ego quoque mense novembri viribus fere omnibus destitutus fui, quas rursus 17. Novembris restituit dominus. Sequens annus 1624. superiori paullo melior : nam 14. Julii — hora sexta matutina Johannem primogenitum peperit Liscae, quem ex apostemate denatum anno 1625. 12. Julii sepelivi ibidem. Sed et hunc luctum nova laetitiae materies statim excepit, nam sequenti die 24. Julii Stephanum secundo genitum mox post solis occasum peperit, qui fuit dies jovis anni 1625. Filium vero tertium Casparem rursus anno 1627. 5. április enixa est, qui tunc inciderat in feriam Paschae secundam, cuius filioli nativitatis dulcorem amaricavit filii Stephani mors, qui anno 1627. 4. Augusti die Mercurio sacro decessit. Sed et illum amarorem edulcoravit Iuditula, quae anno 1628. 4. augusti Juliani die veneris hora octava vespertina, in hanc lucem nata est. Ex quibus videre licet conjugem propter iteratos saepissime partus dolores non raro aegrotavisse : ego vero interea perbelié valui, laborantique uxori consolatione adfui. Verum anno 1628., cum Majo mense vinearum videndarum gratia ante vespertinas preces equo exivissem, quamprimum equo desilivi, mox dextri femoris tormina sensi, cumque vineas perlustrare non possem, ubi redii, claudicare cepi, et morbus nostrate lingua Taliog vocatus adeo corripuit adusque secundum Junii diem, ut Chyrurgum Patakinensem Nicolaum in subsidium mei vocarem, qui ita mei volente novacula morbum signavit, pro cuius exsectione quinque Ioachimicos chyrurgo numeravi, totidem quoque Michaeli chyrurgo nostrati solvi, turcicumque cothurnum donavi. Unde quinquaginta diebus jacui lecto affixus, sacrisque faciendis inidoneis, quinquagesimo tandem die templum sum ingressus : ubi primum omnium pro incolumitate rursus adepta, gratias dominó in conventu totius ecclesiae solemniter egi. 1629 elején Váczi Gergely halála után ő hívja össze Erdőbényére a közgyűlést, ahol megválasztják esperessé. Szepsi Mihály az abauj-tornai esperes iktatta be. Sok törődést okozott neki az új hivatal. Uj öröm éri, mert István fiának halála után újból fia születik, akinek újra István nevet ad. 1631-ben Judit leánya meghal. Kisfaludi Orbán Bodrogkereszturi pap temette. Ez a gyász bevezetése volt egyéb bajoknak. Eszterházy Miklós nádor, amikor az erdélyi fejedelemség után járt, felsőmagyarországi és dunántúli hadait arrafelé vezette. Feleségét, aki áldott állapotban volt, Patakra volt kénytelen vinni, ott született Zsuzsanna leánya. Eközben Erdőbényéből két komáromi katona látogatta meg Flórián Mihály rektor meghívásából. A két Eszterházy hadseregbeli katonát vallásos református embernek ismerte meg. Néhány nap múlva