Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XI. Budapest 1927.

Oklevelek a reformáció első századából

1541. december 27. Wittenberg. Salczer János Pausius Antal selmeczbányai syndicusnak. Sokféle hír érkezik hozzá Magyarországból, mert a magyarokkal, főként Gávay Istvánnal állandó érintkezésben áll. Legutóbb a török által elkövetett kegyetlenkedésekről hallott, különösképpen hatással volt rá azok sorsa, akik Budán laknak s a szomszédos vidékeké. Ugy hiszi, hogy Rymon Pongrácz meg fogja irni neki (Pausiusnak) a legújabb híreket, de ő is közli egyenlőre azokat, amik házigazdájához Páduából érkeztek. A császár, V. Károly 1541. okt. 16-án Luccába érkezett a pápával együtt, ott Németországról tárgyaltak és újra hozzáfogtak a zsinati tárgyalásokhoz keresve a hit dolgában a megállapodást, hogy végre tudni lehessen, hogy kinek mit kelljen hinnie. De a zsinatnak nem lett eredménye. A francia király a pápa segítségével Sienát akarta elfoglalni, de a császár megakadályozta és a pápa híveit néhány sienai előkelővel együtt válogatott kínzással pusztította el. E miatt a császár, a pápa és a francia király közt nagy zavar keletkezett. A császárról nem tudni, él-e még, vagy a tengerbe veszett, odahaza naponkint imádkoznak életéért. Kéri, hogy e híreket közölje Rymon Pongráczczal is és ügyét támogassa, hogy a jövő évre is folytathassa tanulmányait. Ismerőseinek üdvözletét küldi. Si quam rectissime una cum charissima tua coniuge et liberis vales, bene est, ego valeo. Multa variaque hic de Ungaria passim circumferri audio Anthony observandissime, quae, quoniam mihi summa cum Stephano Gauay et aliis quibusdam honestis et studiosis ungaris familiaritas intercedit, et mihi interdum obiiciuntur, nempe Turcam crudelissimum et sanguinis et nominis Christi hostem, acerrimam tyrannidem in Ungaros, praecipue qui Budae habitant exercere et miseros ungaros una cum conterraniis quibusdam meis iustas nunc Deo poenas reddere, propter illorum infidelitatem cogi. Hae quantum me animumque meum moueant, atque perturbant, tibi (quoniam alias multis grauibus curis, tum publicis tum priuatis occupatus es, et ne illis et tunc quoque perturbarem animum) scribere nolui. Quodsi autem ea scire uolueris ex D. M. Pangratio Rymon cognosces, quem sedulo ut mihi de illis aliisque rebus, quas ei significaui, rescribat, oraui. Sed quia te nouarum cupidum esse probe scio, aliqua ad te, que Padua huc ad hospitem meum sunt missa, scribere uolui. Nempe Caesaréin nostrum Meilouiam primum, deinde Genuam 16. die octobris anno 1541. profectum esse, et sanctissimum (ut sibi uidetur) Papám Lucám cum Caesaré pervenisse, ubi de Germania egerunt, et concilium restaurare coeperunt, et de fide consilium inire uoluerunt, ut tandem certo sciri possit, quidnam cui-