Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XI. Budapest 1927.

94. sz. Miskolczi Csulyak István Diarium-ából. - 1. Miskolczi Csulyak István önéletrajza

a civibus Szixoviensibus ad ecclesiae suae régimen sum invitatus : a qua non fuissem alienus, nisi parochialium aedium incommoditas obicem mihi posuisset. Ejusdem Februarii die 27. senatus Liscensis missa primum epistola ad pascendum gregem Christianum accersiit: quam ego Spartam divinitus mihi oblatam ambabus acceptavi ulnis; ad quos cum 6. Martii collequendi gratia transiissem et docuissem ad eosdem plenarie migravi. István nevű fia születik, aki anyjának életébe kerül. A beteg halála előtt egy-két nappal részt vett a reggeli istentiszteleten, egy órakor pedig a paplak pitvarán Mihálykó Jánosnak „Az örök életnek nyári idejéről" szóló könyvecskéjét olvasgatta. Három élő gyermekkel hagyta vissza férjét. A baj nem jár egyedül : nemsokára követik a halálba feleségét szolgája és lovásza. Gyermekei miatt és anyagi okokból kénytelen hamarosan házasságra gondolni, bár jól tudta, hogy a második házasság csak ritkán sikerül. Náprádi Jakab egykori tarczali kollegája biztatására átlovagol Bényére és a látogatás után nyomban meg is kéreti Soproni Lőrinc özvegyét Juhos Annát. Úgy hozta a sorja, hogy menyegzője gyásznappá vállozott: István fia a menyegző napján feküdt halva. Egyik szobában a menyegzői fáklya, másikban koporsó. A temetés másnap folyt le. A házasság nem volt szerencsés, a gyermekek csak külsőleg tapasztalták a szeretetet, belülről méreg volt a mostoha szivében. Hozzájárult gondjaihoz Liszkai Imrével való pere, aki az újhelyi gyűlésen azt állította róla, hogy az ő akaratából foglalták le Tiszabecsi Tamás előbbi liszkai rektor ingóságait. A per Tihemeri Máté esperes előtt folyt, akinek az ellenfél honoráriumul egy hordó bort ajánlott föl. A sok izgalommal járó per egy másik gyűlésben nyert megoldást, ahol ellenfelét és annak feleségét személyes bocsánatkérésre Ítélték, amit midőn az megtenni vonakodott, ő késznek ígérkezett a megkérlelésre, amit meg is tett és nagy hatást ért el vele- Később helyre állt a béke a két fél közt, amely valami asszonyháborúságból keletkezett. 1620-ban két izben betegeskedik. Meghívják Decsi István mellé váradi prédikátornak, de köszönettel elhárítja magától a kitüntetést. 1621-ben, amikor Alvinczi Péter a nagyszombati táborból családjához visszatért, Bethlen Gábor fejedelem őt kívánta a húsvéti ünnep végzésére Nagyszombatba. Kerülő uton meg is érkezett, de közben a fejedelem Kassa felé indult s ő is utána ment a sereggel, ahol 25 forintot és 4 rőf gránátposztót kapott jutalmul és visszatért családjához. Június 11-én a fejedelem újra Göncre rendelte táborába, de szeme fájása miatt nem mehetett. 1622. felesége meghalt. Ez a felesége valóságos Xantippe volt, vele nagyon tiszteletlenül bánt, kis lányainak valóságos mostohája volt, a vele töltött 6 és fél év bőséges volt sóhajtásokban. Harmadik felesége Seres Dorottya, Szabó István pataki polgár özvegye volt, akivel igen jól élt, de rövid ideig, mert az asszony még ugyanazon év októberében pestisben meghalt, midőn alig egy hónappal előbb a két kis lányát is eltemette. Kibeszélhetetlen szomorúságát Seneca, Plutarchos és Petrarca enyhítgették, és Szent Dávid zsoltárai. Huic functioni novae novo dominus benedixit augmento, quandoquidem 13. Martii, dominica Laetare filiolo domum meam ornavit, cui Stephano fuit nomen : verum et haec laetitia subito 16. Maji in moerorem versa est.