Stromp László szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. V. Budapest 1906.

5. Páriz Pápai Ferencz: Romlott fal felépítése. (1685.) Thury Etele

csehi Márton munkácsi pap, és annak protectora, Petrovics Péter ellen. De sem a király edictumi, sem a közönséges végezések nem használának, mert ugyan ezen esztendőben Szeben, Erdélynek fővárosa egészen a pápistaságtól elhajla és szakada, és a vicarius előtt keményen instála, hogy az evangélicus prédikátoroknak közönséges helyen predikállani megengedje. Mely itt ugyan a kedve ellen is a vicariusnak azután véghez mene. Kiváltképen buzgólkodtanak e jó dologban a kereskedő rendek, kik ottan-ottan innen Németországba felmentek, és azon alkalmatossággal az evangeliomi drága áruval is megrakodva, jőnek vala vissza cselédjeikhez, és azt gazdag nyereséggel sáfárolják vala. Az igének első tanítója Szebenben Silóziai Surdaster János vala, ki után következik Romaszi Mátyás. Midőn pedig ezt látná a pápista papság, mindenfelé kap vala,* kiváltképen a király által, hogy ezeket még első igyekezetükbe megerőtelenítethetnék. Mely megtetszik az országnak Rákos mezején lett gyűlésében kisasszony napján 1525. esztendőben, a lutheránusok ellen írt 54. articulusából: „hogy minden lutheránusokat és azok párttartóit, mint nyilván való eretnekeket és a szent Szűznek ellenségeit, fejüknek és minden javuknak vesztésével tartozik a királyi felség megbüntetni". De haszontalanok valának mindezek is, mert csakhamar azután 1525. ugyanazon városban Csukás János házánál, deáki iskola kezdődék. az ifjúságnak a szenttudományban való építésére, mely háznál lakik vala a híres György barát is, ki is már a Luther Márton tudományát bevette vala. E nappali fényt nem szenvedhetek vala a setéthez szokott éjjeli madaraknak szemeik, valóban neheztelek vala e ragyogó napfényt, panaszolkodnak vala mindenütt, protestáltanak vala érsekre, cardinálra, pápára appellalnak vala, a mint ezt a káptalanbeli uraknak panaszukból, melyet a szebeni lutheránusok ellen tettek

1 az esztergomi érseknek és cardinálnak, bőven megláthatni, e szerint: „Szeben városában, a hol a lutheránusi eretnekségnek fundamentoma vagyon, Csukás János mester házánál valami oskola emeltetett egy néminemű deák által, ott énekeltetik a nicaeai vallástétel német nyelven, és más énekecskék; és amik a misét és egyéb isteni tiszteletet néznek, azt a felesége és annak szolgáló leánykái, gyermekei és egyéb háznépe éneklik,' és azon vannak, hogy német nyelven csináljanak 1 1526 júniusban.