Stromp László szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. V. Budapest 1906.

5. Páriz Pápai Ferencz: Romlott fal felépítése. (1685.) Thury Etele

várnai veszedelemmel, melyet nyere vala magának és országának László, az Istentelen hitszegéssel, megorvoslá. Ehhez a dologhoz summásan így szól Aeneas Sylvius: Julius cardinal nem vala szerencsés a hadakozásban, mert midőn a Hussiták ellen ment vala is nagy haddal, akkor is rajta veszte! Mind ennyi dühösködések is az ellenkezőknek, kik a Magyarországban szélylyel, lassan-lassan terjedni kezdett szegény Hussitáknak veszedelmére, mint valamely mélységből kiokádtatott tűz. ugyan omlanak vala, hogy őket teljességgel eltörlenék, csak híjában való lőn, mert mindennyi erőszak ellen is megáll erejében az Istennek ügye, és az igazságnak eddig csak igen titkon való vallóinak számuk annyira szaporodók és emelkedők, hogy 1508-ik esztendőben ugyan Zsinatot is gyűjtenek, melyben közmegegyezésből hitüknek ágazatait olyan tisztán kiadák, valamint annak utánna sok esztendőkkel Helvetiából kijőve. A mi nagyobb arra is reá merek venni magukat, hogy cseh László magyar királynak ugyan praesentalnák is, elsőben azért, hogy az nekiek a sok káromkodó vádak ellen bizonyságul és mentségül lenne a királynál, hogy az ő tudományuk nem szinte oly hamis tudomány volna, amint hirdetik, mind pedig, hogy a királyi felség ugyan confirmalná is vallás tételüket, hogy a szerint a tudomány szerint szabad lenne az országban tanítaniuk, ne lennének szüntelen félelemben mint eddig, még pedig olyan nevezetes alkalmatossággal ily dolgot feszegetni, nagy próba vala, mikor szintén Székes Fehérvárott országos gyűlésben, László két esztendős fia Lajos, a bölcsőből a dajkák öléből vitettetnék a koronára és királyságra, noha hogy ily dolgot forgatnának akkor, kénytelenségből esett egy Ágoston szerzetén levő barát miatt, ki őket a király előtt igen kemény vádakkal terhelte vala. De hogy jó jönne ki belőle és reménységük felett kivánt választ nyertének, egyedül a királynak szivét patakok módjára hajtogató Isten vitte végben. Nagyon kezdett vala már híresedni Magyar országban Luther Mártonnak és a szentmunkában tiszttársának Melanchton Filepnek, minemű jeles dolgokat vinne Isten ezeknek kezük által véghez, és mely hathatósan s gyorsan terjedne az Isten igéje mint az olvasztó tűz mindenfelé. Mely midőn Magyarországban is kihíresedett volna, csuda dologi mint felgyullaszta sokakat, mind arra, hogy az igazságot, melyet már bekezdettenek vala venni, annál kívánatosabban keresnék, mind pedig, hogy magát Luthert is személye szerint láthatnák,