Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1-2. füzet
43 deltii, használni akarván a gyenge és törvénytelen hatalmat az egyház szolgái ellen : a General Procurator, mind ezen és más egyéb beavatkozásokkal szemben, óvást emelve, az ügyet fellebbezi az első collegiumhoz, mely ott tárgyaltassék, mint fő és csalatkozhatatlan törvényszéknél, melynek az egyház látható feje, csak úgy alá van vettetve, mint annak más tagjai; hol kimutatva fognak lenni, miszerint az ily rendelvények, menynyire ellenkeznek azon rendszabályokkal, melyeket Szent Péter rábízott az egyházi szolgákra, hogy azokat szeretettel teljesítsék. Sajnálni lehet, hogy ő szentsége, megfelejtkezve a Krisztus ezen mondásáról : az én országom nem a világból való, nem tudja, vagy nem akarja megkülönböztetni az egyházi hatalmat a világitól, mind kettőt akarván magának tulajdonítani holott ezen ügyben, már megírta az igazságot, egy igen nevezetes franczia érsek, mondván: ha egy főpap, ki egy keresztyént a szabályok értelme ellen, csak saját nézete szerént akar kiátkozni, a feloldás és megkötés tekintetében, veszteséget okoz magának, azokkal szemben pedig, kikkel igazságtalanságot cselekszik, nagyon lealacsonyítja magát, miután azokat kik az Isten irgalmára méltatlanok, az örökélet reménységétől, csakugyan nem foszthatja meg. Ezen okirat elkészítésére a General procurator felszólítva megkeresett. Történt Parisban, a törvényhozás palotájában, jelen lévén a királyi tanácsosok és főügyészek, kiknek felhívott bizonyságára kiadtuk 1688. 22. január korán reggel fent említett urak és a General procurator aláírásukkal, s pecsétjeikkel megerősítve, Massinóaz idősb nótárius. A következő nap, az egész királyi parlament a pápa bullája ügyében, a római szabadszállásra vonatkozólag, összegyűlvén, következő határozatot hozta : A mai nap, az egész parlament a király főtiszt viselői, a főben járó dolgokban ítélő nagy teremben összeülvén Mons, Denis Talon szóvivő vezetése alatt, előterjesztetett, miszerint más egyéb szándéka mellett a római udvar erősen elhatározá magát, hogy a franczia Gallikána-egyház, a franczia korona ős idő óta szabadon élvezett jogait s ezek előnyét a történelemben nem található utón, és módon akarja megsemmisíteni a deczember végével kiadott bullája igazságtalan és túlhajtott értelmében, midőn egyszersmind magát Francziaország ellenségének nyilatkoztatta ki. Az egész világ előtt ismeretes a királynak azon fáradha* tatlan buzgalma az egyház érdekében, melylyel a folyvást erő* T