Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1-2. füzet

43 deltii, használni akarván a gyenge és törvénytelen hatalmat az egyház szolgái ellen : a General Procurator, mind ezen és más egyéb beavatkozásokkal szemben, óvást emelve, az ügyet felleb­bezi az első collegiumhoz, mely ott tárgyaltassék, mint fő és csalatkozhatatlan törvényszéknél, melynek az egyház látható feje, csak úgy alá van vettetve, mint annak más tagjai; hol kimutatva fognak lenni, miszerint az ily rendelvények, meny­nyire ellenkeznek azon rendszabályokkal, melyeket Szent Pé­ter rábízott az egyházi szolgákra, hogy azokat szeretettel tel­jesítsék. Sajnálni lehet, hogy ő szentsége, megfelejtkezve a Krisz­tus ezen mondásáról : az én országom nem a világból való, nem tudja, vagy nem akarja megkülönböztetni az egyházi ha­talmat a világitól, mind kettőt akarván magának tulajdonítani holott ezen ügyben, már megírta az igazságot, egy igen neve­zetes franczia érsek, mondván: ha egy főpap, ki egy keresz­tyént a szabályok értelme ellen, csak saját nézete szerént akar kiátkozni, a feloldás és megkötés tekintetében, veszteséget okoz magának, azokkal szemben pedig, kikkel igazságtalanságot cse­lekszik, nagyon lealacsonyítja magát, miután azokat kik az Is­ten irgalmára méltatlanok, az örökélet reménységétől, csak­ugyan nem foszthatja meg. Ezen okirat elkészítésére a General procurator felszólítva megkeresett. Történt Parisban, a törvény­hozás palotájában, jelen lévén a királyi tanácsosok és főügyé­szek, kiknek felhívott bizonyságára kiadtuk 1688. 22. január korán reggel fent említett urak és a General procurator alá­írásukkal, s pecsétjeikkel megerősítve, Massinóaz idősb nótárius. A következő nap, az egész királyi parlament a pápa bul­lája ügyében, a római szabadszállásra vonatkozólag, összegyűl­vén, következő határozatot hozta : A mai nap, az egész parlament a király főtiszt viselői, a főben járó dolgokban ítélő nagy teremben összeülvén Mons, Denis Talon szóvivő vezetése alatt, előterjesztetett, miszerint más egyéb szándéka mellett a római udvar erősen elhatározá magát, hogy a franczia Gallikána-egyház, a franczia korona ős idő óta szabadon élvezett jogait s ezek előnyét a történe­lemben nem található utón, és módon akarja megsemmisíteni a deczember végével kiadott bullája igazságtalan és túlhajtott értelmében, midőn egyszersmind magát Francziaország ellensé­gének nyilatkoztatta ki. Az egész világ előtt ismeretes a királynak azon fáradha* tatlan buzgalma az egyház érdekében, melylyel a folyvást erő* T

Next

/
Oldalképek
Tartalom