Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

7-8. füzet

317

S Felséged igazság-szeretetétől reméljük és várjuk, Hogy esdeklésünk legkegyelmesebb meghallgatást tuláland, ha indokainkat, melyek alapján a nyílt parancsot el nem fogadhatjuk, nyílt őszinteséggel, de egyszersmind tisztelő alázatossággal elősoroljuk.

I. Nem fogadhatjuk el a nyiltparaucsot azért, mert létrejövé- eének nincs semmi jogi, törvényes alapja ; — a mennyiben :

1) Nem tekinthetjük azt úgy, mint a mely az 1791-ben tartott budai zsinat munkálatainak elintézése volna, amiképen a bevezetésben mondatik. Mert

n) a budai zsinat Cánonaj annyira nem illőknek tekintetnek már a mai kor viszonyaihoz, bogy a közelebbi év tizedekben megerősítésük nem kéretett,

b) A nyílt parancs sem elveire sem tartalmára nézve nem egyezik a budai Zsinat Cánouaival.

c) A Budai zsinat Cánouai a legfőbb felügyeleti jog tekintetéből csupán átnézés és helybenhagyás végett terjesztettek fel a Cs. Kir. Felség elébe; az 179°/i 26-dilc törvényezikk 4-ik §-sa is a Fejedelem részére csupán a superinspeotiót, és approbatiot tartja fen az alkotandó Cánouok irányába, de azt hogy ha a Cánonolc az államhatalomnak nem tetszenek, hatalmában állana, zsinat nélkül, más elvű és tartalmú nyilt parancsot adni, sem a dolog természetéből sem az eddig fenn állott gyakorlatból sem az 179°/i törvényből következtetni nem lehet. —

d) I) ; ha a budai zsinat munkálatainak megerősítése akart lenni a nyilt parancs, részint a dolog természete, részint a zsinat kimondott azon határozata, hogy a királyi resolutio meghallá- sára ismét össze fog gyűlni azt hozta, volna magával, hogy a mely testülettől felterjesztettek azok, ugyanahhoz küldessenek vissza. —

2) Nincs jogi alapja a nyilt parancsnak azért sem, mert nem lehet azt, mint a bevezetésben mondatik, az 179® i törvényezikk

4-ik §-sa foganatosításának venni, a mennyiben

a) az idézett §-ban a stabilire szó, nem bizonyos rend létrehozását, hanem csak a meglevőnek megállapitását, megszilárdítását jelenti, és igy csak ezen jogot tartja magának fen a fejedelem ; a nyilt parancsban pedig nem a budai zsinat Cánonjai állapitatnak meg, hanem önhatalmúlag egy egészen uj egyházszerké- zet hozatik létre;

b) az idézett §. oly egyházulkotmányuak O Felsége által leendő megállapitásáról szól, melyet a protestáns világi és egyházi férfiak közmegegyezése legalkalmasabbnak fog tekinteni. — A Császári pátens pedig a protestánsokkal élővé népi küzöltetvén,