Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)

8. füzet

részben igénybe vette. (Révész: Erdősi János élete. Debreczen. 1859. 106. lap.

24. Kopácsi István, ferenczrendi szerzetes Sárospatakon. Egyliáztörténetiróink egyezőleg állítják, hogy Perényi Péter védelme alatt 1528-tól fogva működött a reformátori pályán, s Patakon templomot és iskolát állíttatott Perényivel 1532-ben, melyeket aztán Perényinek a fia Gábor végeztetett be teljesen. Kopácsi 1542-ben Wittenbergben tanult honnan visszajövetele után, az úrvacsora feletti nézetkülönbség miatt, épen úgy, mint Dévai Erdődön, a Drágfi Gáspár védelme alá vonult s mint lelkész és tanító, ott működött, tanítván a latin és görög nyelvet is. Elnökölt az erdödi zsinaton; i54/-ben Nagybányára, 1549-ben Sárospatakra hittanszaki tanárul és lelkészül hivatott Perényi Gábor által, ki Csernaka helységet adta neki, 1560-ban kelt királyi oklevél által megerősítve. i55o. után zempléni esperest lett, jelen volt az elővégzet felett i56i-ben Kolozsváron tartott zsinatban, melynek ő volt az elnöke. Tiszteletre méltó öregnek neveztetik. (Lampe 118. lap.) A közelko- riak szent és nagy Kopácsinak nevezték. Legutólszor a tarczali zsinaton elnökölt 1561-ben, meghalt 1562-ben.

25. Szegedi Kis István, legtudományosabb magyar reformátornak szokott tartatni, született Szegeden 1505-ben, előkelő nemes családból. Elemi tanulmányait kezdte szülővárosában, felsőbb tudományokat hallgatott Lippán és Gyulán; a külföldön 1535-ben Becsben, 1537-ben Krakkóban, honnan hazatérve, 1538-tól fogva a lippai főiskolában tanított, majd 1543. tavaszán kiment Wittenbergbe, honnan alig félévi ott tanulása után Csanád városának polgárai meghívták lelkészül, hogy a szépen virágzásnak indult reformácziónak álljon élére s reformátori talentumánál fogva adjon annak határozott alakot. Ő a meghívást elfogadván, a Csanádi püspökilakban berendezett iskolában tanított, a székes egyházban pedig, mint egy második Péter vagy Pál apostol hirdette az evangyéliomot tűzés lélekkel. Tanítványainak száma, rövid időn, tetemesen megszaporodott, s az ő iskolájából Skaricza szerint — kerültek ki, mint a trójai falóból, csaknem mindnyájan azok, kik főként nálunk, tudományuk miatt nyertek tekintélyt. Dús sikerű működése nem kerülte el Mártinuzzi figyelmét, annyival inkább, mert a reformácziónak a kolozsvári országgyűlés elé idézett bajnokai ellen szőtt égetési terve, füstbe ment. Hogy tehát boszuját kielégítse, 1544. végén, Csanád akkori birtokosa, Peru-