Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)

9-10. füzet

sióktól íi keresztyén eszméktől is. Alijj hogy Itáliábiin, a

(DJ Ö (DJ '

középkori világ központjában megkezdték a humanisták a költészet és szónoklat fegyvereivel feldúlni a keresztyén gondolkozást, már is a később reformált Angliában támadtak szabad gondolkozók, kik észszerű érvelésük emeltyűit a keresztyén hit alapjai ellen kezdék alkalmazni. Ezekhez csatlakoztak továbbá a franczia encyklo- piidisták vallásellenes kételkedésükkel, mely ellentétben az eszményi kérésztyénséggel, a leglaposabb anyagelvü- séget, tette századának műveltjei legközönségesb gondol- kozásinodjává. így taszittatott vissza a kulturvilág szellemi élete a keresztyénség előtti irányba, csak azon különbséggel, hogy ez irány most egyszersmind tudatosan keresztyénellenes volt.

A mint ez a müveitek kisebbségének körén tulter- jengve egy-egy egész nép köztulajdona lett, a keresztyén hittől való elfordulást azonnal követte a keresztyén erkölcstől való elszakadás. Ez legelőször következett be a franczia népnél, a múlt század legfejlettebb kultur népénél. Nem csoda, hogy most azonnal, a mint a népek jövőjét biztosító kettős alap, a kér. hit s a kér. erkölcs, lerontva volt, — kitört ama dühteljes öntestét szétmar- czangoló folyamat, a franczia forradalom, melyben ama feldúlt társadalom megsemmisült, s melynek következményei még mai napig is kétessé teszik a franczia nép jövőjét.

Azonban, a keresztyénellenes szellemi fejlődés még korántsem jutott czéljához; mert a humanismus, szabadgondolkozás, eneyklopiidismus eddigelé csak tagadólag, a létezőt semmitöleg hatottak. Nem volt még elég idejük s elég nyugalmuk, hogy a keresztyénivel ellentétes gondolkozásukat rendszeresen kiképezhették s az élet társadalmi és politikai intézvényeit, annak megfelelöleg átalakíthatták volna. Ezt a munkát a mi századunk folytatja; a munkának értelmi része a német népnek jutott, melynek