Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)

8. füzet

a közokt. miniszterre, hogy megvizsgálja a könyveket azon szempontból is, hogy nem foglalnak e magokban törvényellenes dolgokat. Ez az igyekezet, mig a rendőrség részéről helyes és senki se találja jogtalannak, addig a közoktatási minisztérium részéről zaklatássá lesz.

Úgy látszik, az itt a főkérdés, hogy mikép lehessen tudomására jönni annak, hogy a tankönyvben van-e törvény ellenes? A mint a rendőrség a kihágási törvény 38. §.-át érvényesítheti általában minden polgár ellen, úgy és azon módon érvényesítheti azt a tanárok és tanulók ellen is. Erre nézve, ha szükséges, a kihágási törvényt kell bővíteni. Ez a hiány, hátránya a kihágási törvénynek.

Ezekre nézve a középt. törvénybe csak annyit kellene betenni, — ha ugyan szükséges, bár szerintem felesleges — hogy „a tanárok és tanulók haza stb. ellenes törekvései s tényei a tüntető igazságszolgáltatás alá tartoznak.” Ne legyenek kivételes helyzetben a tanárok.

2) A középt. törvényjavaslat 70., 87. és 88. §§-ai, a magyar büntető törvénykönyv (1878. 5. t. ez.) 52., 127., 129., 131., 132., 133., 134, 142., 171. §§-ai körébe tartoznak, és ez utóbbi mellett feleslegesek, sőt abban a helyzetben zavarók. Éppen azokat kellene elmondanunk, mint az előbbi pontban.

Akéttöryény czikkeit, terjedelmük miatt, nem állíthatjuk itt össze. Mutatványul álljon itt mindegyikből egy-egy.

A k. t. törvényjavaslat 87. §-a : „Ha valamely középiskolában használt tan-, vagy vezérkönyv, állam, alkotmány vagy törvényellenes tanokat foglalna magában, joga s tiszte a vallás és közokt. ügyi miniszternek, annak használatát eltiltani, szükség esetén az állami hatóság illető közegei által, annak összes példányait a hatóság által elkoboztatni, súlyosabb esetekben annak szerzője és használói ellen, a törvény rendes utján, a büntető vizsgálatot és eljárást megindítani.

A büntető törvénykönyv 17E §-a: „A ki valamely