Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)
8. füzet
X gyülekezetben nyilvánosan, szóval, vagy a ki nyomtatvány, irat, képes - ábrázolat terjesztése, vagy közszemlére kiállítása által bűntett vagy vétség elkövetésére egyenesen fellií“ stb. Látszik e két czikkbül, hogy egy törvénykönyvben kellene ezeknek állaniok, nem külön törvénykönyvben, s egy közegre bizva. A mely módon érvényesíthetők a büntető törvénykönyv pontjai a polgárok ellen, épp oly módon érvényesitendök azok a tan férfiak ellen is. 3) Az állam felügyeletre vonatkozó czikkek. Ezeket azon ezélból vitte be a javaslat készitő a köz. t. törv. javaslatba, hogy az iskolára nézve az államfelügyeleti jog szabályoztassék és rendeztessék, hogy ez világos határozott legyen, s ne legyen törvényellenes, illetőleg törvényen alapulhasson a kormány lépése, ha a felekezetek s iskolát tartó testületeknek, mint társulatoknak, haza ellenes irányzata ellen kell fellépnie. E szempontból, az államfeliigyelet szempontjából, a felekezetek és iskolát fenntartó testületeket, csak közönséges társulatoknak kell tartani. Ezt hozza magával az igazság. A mi igazság, az a jogosság is. A mi egyik társulatra áll, áll a másikra is. Miért lenne kiváltsága egyiknek, a többi egyenlők közziil? A társulatok felett, az állami felügyeletet, a belügyminisztérium gyakorolja. Tehát e tekintetben oda tartoznak a felekezetek s iskolát fenntartó testületek is. Es ha az állami felügyeletet a társulatok felett szabályozó törvény a felekezetekre s iskolát fenntartó testületekre ki nem terjed: ez hiánya a törvénynek s az kiegészítendő e szellemben mielőbb. Hogy az ország jogérzéke e nézetben van, bár e nézetnek ily kifejezését még seholse láttam, mutatja az, hogy a küzokt. minisztériumnak szorosan a tanügyre, mint egyedüli hatáskörébe tartozó . rendeletéit elfogadta s az általános művelődés eszközlése érdekében alkalmazza T
